Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

37. k 38. k 35. k. 36. k. Tiszti orvosi bizonyítványok mutatókönyve Egészségügyi ellenőrzés alá tartozó üzletek nyilvántartókönyve Gyógyszerész-gyakornokok nyilvántartókönyve Oklevéllel nem rendelkező gyógyszerészsegédek nyilvántartókönyve 1938-1944 1891-1922 1904-1922 SZEGED VÁROS ÁRVABIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI IV. B. 1109. 1853-1861 Az 1848. évi XI. tc. az árvaügyek intézését a megyei törvényszékre bízta. Miután a neoabszolutizmus korában Magyarországon is az osztrák polgári törvényeket vezették be, az 1848. évi törvények hatályukat vesztették. Az 1851. július 14-én, az igazságügyminiszter által kiadott rendelet a rendezett tanácsú városoknak árvabizottmány felállítását rendelte el. Szeged Város Tanácsa 1851. szeptember 15-én úgy határozott, hogy csak abban az esetben veszi át az árvaügyek kezelését, s alakítja meg az Árvabizottmányt, ha a járásbíróság rendezetten átadja az árva és gondnoksági ügyek iratait. Ennek ellenére csak 1856. március 24-én tette le az árvabizottmány 26 tagja a hivatali esküt, és áprilisban vette át az iratokat. Ez az árvabizottmány nemcsak Szeged város, hanem Horgos, Kistelek, Algyő és Tápé községek árva és gondnoksági ügyeit is intézte, annak fejében, hogy a községek hozzájárultak a működési költségekhez, s bírájuk vagy jegyzőjük képviselte érdekeiket a bizottmány ülésein. Az 1861-ben kiadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megszüntették az Árvabizottmányokat. Az iratok az árvák vagyonának kezelése, hasznosítása tárgyában keletkeztek; kútfő szerint irattározták. Iktató, mutató, sortár készült, kutatni ezek alapján lehet. Terjedelem: 39 doboz, 20 kötet 5.78 fm 1-38. d. Iratok 1853-1860