Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Terjedelem: 1 doboz 0.12 fm 1. d. Számadások 1851-1862 SZEGED VÁROS FÖLDBÍRÓI HIVATALÁNAK IRATAI IV. B. 1117. (1847—) 1848-1865 A városi birtokok, ingatlanok forgalmának ellenőrzése és nyilvántartása a városi földbírói hivatal feladata volt. 1848-tól kezdve kezelte az ingatlan adásvételi szerződéseket, másolatot készített róluk és tárolta azokat. A hivatal bizonyítványt adhatott ki a kérelmezőknek az ingatlanok terheiről. A hivatal tagjai: a földbíró (telekbíró), akinek feladata volt az ingatlanok betáblázási és adóterheinek vizsgálata és a polgári letéttár kezelése; az altelekbíró, aki a Felsővárosra és Palánkra vonatkozó telekátírásokat végeztette, és a hivatali ellenőr, aki Alsóvárosra és Rókusra vonatkozóan volt illetékes a telekátíratásokban, valamint a hivatali írnokok. A telekbírót, vagy másképpen a földbírót, a tisztújításokon választották meg erre a tisztségre, így 1848-ban Nóvák György, 1861-ben Zombory Mihály lett a földbíró. A birtokkönvvek, be- és kitáblázási könyvek (a. állag). A birtokkönyvek a városi földek és utak adatait tartalmazzák, a Giba Antal féle térképezés alkalmával megállapított szakaszok száma sorrendjében. A kötetekbe jegyezték a parcellák számait (földszám), a föld minéműségét és mennyiségét, a ház számát és a szomszéd parcellák számait is. Az egyes szakaszokon belül földszámok sorrendjében tüntették fel a tulajdonosok neveit. A betáblázási könyvek az ingatlanokra felvett kölcsönök adatait tartalmazzák és az esetleges törléseket is oly módon, hogy a kifizetés alkalmával az eredeti betáblázás szövegét áthúzták. A kötetekbe bevezették az adós nevét, a kölcsön összegét. 1848—1862 között a betáblázottak neve szerint fektették fel külön-külön a köteteket. A birtokkönyvek kutatását névmutatókönyvek segítik. Kataszteri birtokívek (b. állag). Az íveket a birtokos háza és földje kataszteri száma szerint vezették. Feltüntették a szakaszok számát, a földszámot, a terület nagyságát, az esetleges változásokat, az új birtokos nevét stb. Az előző állag mutatóit itt is lehet használni.