Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

a város igazgatásáért. Az Októberi Diploma idején ismét a tanácstestület volt az elsőszámú végrehajtó közeg, de a polgármester tisztsége is megmaradt. 1848 előtt a polgármesternek nem voltak külön iratai, a neoabszolutizmus óta viszont a tanácsi iratokon kívül külön polgármesteri elnöki iratok maradtak fenn. 1867-től a polgármester a tanács elnöke és intézkedéseinek végrehajtója. A polgármester hatáskörét az 1870. évi XLII. tc. rögzítette. E szerint a polgármester a törvényhatósági jogú város első tisztviselője; intézkedik a törvény vagy szabályrendelet által hatáskörébe utalt ügyekben; átveszi a város nevében a felsőbb rendeleteket, leveleket, folyamodványokat, végrehajtja a kormány rendeleteit, ha azonban egy rendeletet törvénybe ütközőnek tart, a főispánnak vagy az illetékes miniszternek terjeszti fel tiltakozását; aláírja a város nevében kiállított okmányokat, leveleket, felterjesztéseket, őrzi a város pecsétjét, meghatározott időközönként jelentést tesz a főispánnak és a közgyűlésnek, a városi szolgákat felfogadja. A polgármestert a közgyűlés választotta. A polgármester hatáskörét és feladatait Szeged város szabályrendeletei is rendre szabályozták. A polgármesternek a tanácstól elkülönített iratkezelése továbbra is megmaradt, de 1872—1929 között csak elnöki iratai voltak. A polgármester egyre kiterjedtebb feladatai szükségessé tették polgármester-helyettes választását is. A polgármester jogállásában változás 1929-ben következett be, ugyanis az 1929. évi XXX. tc. megszüntette a városi tanácsot, s feladatai egy részét a polgármesterre ruházta. Ettől kezdve a polgármester egyszemélyben intézkedett, és határozott; az elnöki iratok mellett a város közigazgatási iratai is a polgármesteri hivatal kezelése alá kerültek. Ebben a fondsorozatban helyeztük el a városi végrehajtó közegek másik nagy csoportjának, a városigazgatás egy-egy szakterületének ellátására alakult hivataloknak az iratait. Ezeknek a hivataloknak a vezetőit általában a közgyűlés választotta meg, néhány hivatal vezetőjét azonban a főispán nevezte ki. A szakhivatalok működését a közgyűlés, főispán és a közigazgatási bizottság is ellenőrizte. A tiszti főügyész pl. a város egyik legfontosabb hivatalnoka volt, a város ingó és ingatlan vagyonának kezelését teljes egészében átfogta; a különböző gazdasági és pénztári hivatalok a város pénzügyeit kezelték; a kapitányi hivatal a város rendészeti igazgatását látta el; a mérnöki hivatal a város építészeti ügyeinek felügyelője volt; a tiszti főorvos a város egészségügyi igazgatását végezte; a leltárbiztosi hivatal a hagyatékokat leltározta. Az iskolák és közművelődés igazgatására