Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Előfordul az is, hogy a jegyzőkönyvben csak törvényszéki szám van feltün­tetve. Az iratok, amelyek általában keresetlevelekből, végrehajtói jelentések­ből, haszonbéri szerződésekből stb. állnak, iktatószámok szerinti sorrend­ben vannak elhelyezve. Egyes iratokon jegyzőkönyvi szám is szerepel, de vannak olyanok is, amelyeken semmilyen szám nincs feltüntetve. Az iratok főleg a város bérleti viszonyainak tanulmányozásához szolgál­nak forrásul. Segédletek hiányában az iratok és a jegyzőkönyvek is csak átnézéssel kutathatók. Terjedelem: 4 doboz 0.48 fm 1-2. d. Jegyzőkönyvek 1864—1865 3-4. d. Iratok 1863-1867 SZEGED VÁROS KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI Az 1876. évi VI. tc. rendelte el a Közigazgatási Bizottság felállítását. Feladata az állami hivatalok és az önkormányzati igazgatás működésének összeegyeztetése volt. A törvény 3 féle hatáskört ruházott e testületre: a törvény által elébe utalt ügyekben közvetlen intézkedés; fegyelmi ügyek; közigazgatási ügyek fellebbezési fóruma. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán volt, tagjai állami hivatal­nokok (királyi ügyész, tanfelügyelő, királyi pénzügy igazgató, a királyi ál­lamépítészeti hivatal főnöke); törvényhatósági tisztviselők (polgármester, főjegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök, főorvos); és 10, a törvényhatósági bizottság tagjai közül választott képviselő. Az 1929. évi XXX. tc. a Közigazgatási Bizottság hatáskörét lényegesen lecsökkentette, de egyes bizottságainak jogkörét érintetlenül hagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents