Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

között a „városilag kiküldött" bíróság látta el Szegeden és a szegedi járásban a törvénykezési feladatokat. A városban az Októberi Diploma utáni tisztújításon megválasztották ugyan a törvényszéki tanácsnokokat, de a közgyűlés úgy határozott, hogy az Országbírói Értekezlet befejezéséig nem szervezi újjá az alkotmányos igazságszolgáltatást. Erre Apponyi György országbíró is felhívta a várost. A városi tanács április 21-i határozata értelmében a városi törvényszék április 24-én megkezdte az ügyek átvételét a megyei cs. kir. törvényszéktől. A bűnfenyítő törvényszék május 2-án tartotta első ülését. Az iratok hiányossága miatt nem tudtuk megállapítani, hogy a polgári törvényszék mikor ült először össze. A bűnfenyítő törvényszéken a polgármester elnökölt, a polgárin valószínűleg a főbíró. A bűnfenyítő törvényszéken a tanácsnokokon kívül részt vett még a főbíró, a főkapitány, a fő- és alügyész is. A bíráskodást az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok alapján végezték a törvényszékek. Az 1868-ban bevezetett új polgári perrendtartás miatt a polgári törvényszék létszámát növelni kellett, és feladatai is bővültek. A fond három állagra tagolódik. A Polgári Törvényszék iratai (a. állag) sajnos nagyon hiányosan maradtak fenn ebből az időszakból. Jegyzőkönyv egyáltalán nem maradt fenn, iratok is csak nagyon hiányosan, az 1861—1864 közötti évekből. A kutatás csak átnézéssel lehetséges, mivel mutatók nem állnak rendelkezésre. A Bűnfenvítő Törvényszék jegyzőkönyvei (b. állag) hiánytalanul fennmaradtak. Az 1862—1870 közötti jegyzőkönyvek kutatása a c. állagban található iktató- és mutatókönyvek segítségével lehetséges. Az 1861. és 1871. évi jegyzőkönyvek csak átnézéssel kutathatók. A Bűnfenvítő Törvényszék iratai (c. állag) csaknem teljesen megmaradtak. Az állag iratai a rajtuk lévő jegyzőkönyvi számok szerint vannak rendezve. Az iratokon ezenkívül megtalálhatók az iktatószámok is. Az állag kutatása — az 1861. és 1871. évi iratok kivételével — az iktató- és mutatókönyvek segítségével lehetséges. A mutatókönyvekben az iktatószámok vannak feltüntetve, de az iktatókönyvekben megtalálhatók a jegyzőkönyvi számok is. Az iratok zömmel magyar nyelvűek, de néhány német nyelvű is található köztük. Az állag a tárgyalási iratokon kívül tartalmaz még különböző nyilvántartásokat is (vádlottak főkönyve, iratok jegyzéke stb).