Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

31. k. Árvakönyvi mutató 32—40. k. Árvabizottmányi pénztári főkönyvek 41—45. k. Közös árvapénztári főkönyvek 46—54. k. Pénztári követelési főkönyvek 55—58. k. Hagyatéki kimutatások 59. k. Tűzkár elleni biztosítások nyilvántartása 60. k. Szentes város részéről az 1857-1860 1854-1860 1856-1860 1854-1860 1854-1860 1860 Árvabizottmánynak átadott iratok jegyzéke 1854 SZENTES VÁROS ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI (V. B 150.) 1849—1868 Az 1849 tavaszán alkotott rendezett tanácsú városszervezet megtartotta és élesen elkülönítette az adópénztárt a pénztárnoki hivataltól, mert az adópénztár az egyes lakosok adóját, az utóbbi pedig a város pénzét kezelte. Az adószedő a közgyűlés által választott, fizetett tisztviselő volt, feladata az állami hadiadó és a megyei háziadó beszedése a rovásos adókivetés alapján, valamint a beszedett adó továbbítása a megyei adópénztárba. A szabadságharc leverése után az abszolutista kormányzat 1851-től megszüntette a hagyományos adózást, és új állami adórendszert dolgozott ki, az egyenesadózást. Háromféle egyenesadó volt: föld-, ház- és jövedelemadó. Az 186l-es rövid alkotmányos időszakban megszüntették, majd 1862-ben újra megszervezték az adópénztárt. Az abszolutizmus idején az összeírások elkészítése, az adók kivetése és beszedése továbbra is az adószedő feladata volt, munkáját a polgármester közvetlen ellenőrzése alatt végezte, felettes hatósága a cs. kir. országos pénzügyi igazgatóság, 1852-től a cs. kir. adóhivatal volt. Az adóösszeírások elkészítését, az adószedő ügykezelését részletesen szabályozták. Szentes város adószedőjének iratai tartalmazzák az 1849/50-es évre készített rovásos adóösszeírásokat. Ezeket tizedenként házak, illetve lakók szerint vették fel. A fond anyagának nagyrésze az abszolutizmus idejéből