Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

2—11. d. Népszámlálási ívek (Szentes város) 1857 12—21. d. Népesség- és háziállat-számlálás bejelentési ívei (Szentes) 1870 22-25. k. Községi áttekintő: 1870 I. Katonai egyének kimutatása II. Idegenek és távollévők kimutatása III. Köz- és magánépületek kimutatása IV. A népesség nem, vallás, állapot, honosság, műveltségi fok és kor szerinti kimutatása V. A népesség hivatás és foglalkozás szerinti kimutatása 26. k. Táblázat a lakosság kor szerinti kimutatásához 1870 27—28. k. A népösszeírás betűsoros mutatója 1857, 1870 il Szóbeli neres iratok 0,53 fm 1849—1854 1. d. Szóbeli peres iratok 1849 2. k. Szóbeli bírósági jegyzőkönyv 1849 3—7. k. Szóbeli perek naplója 1849—1854 SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK (1865—1867 KÖZÖTT FŐBÍRÁJÁNAK) IRATAI (V. B 146.) 1852-1871 Szentes város 1848 júliusában elnyerte a rendezett tanácsú jogállást. Az ennek megfelelő városi szervezet kiépítésére 1849 februárjában került sor, az 1848: XXIII. tc. előírásai szerint. A választásra jogosult polgárok megválasztották a város tisztikarát és képviselő-testületét. Első ízben ekkor került polgármester a város élére, Boros Sámuel addigi főbíró személyében. A szabadságharc leverésével az újonnan kialakított közigazgatási rend felbomlott. A császári csapatok 1849. augusztus 2-án bevonultak Szentesre. Az elöljárók többsége — köztük Boros Sámuel polgármester — elmenekült.