Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

engedélyezhető lehetne. Mellékelten megküldte a kijelöléssel összeállított választmányi tagok névjegyzékét és a polgármesteri tisztségre alkalmasnak ítélt személyek neveit, megjegyezve, hogy a jelöltek összeállításánál első­sorban arra ügyelt, hogy a kiválasztottak legalább a lezajlott forradalmi ese­mények tényleges támogatásától mentesek legyenek. Augusz kerületi főis­pán változtatás nélkül elfogadta a megyefőnök javaslatait, s november 4-én kelt leiratában kinevezte a községi választmányi tagokat és a pol­gármestereket. A szentesi községi választmány beiktatására 1851. november 18-án került sor. Ebből az alkalomból Bonyhády István személyesen meg­jelent Szentesen, és feleskette az újonnan kinevezett polgármestert, Jurenák Eduárdot. Számos kifogás érte a községi választmány munkáját, ill. a választmányi tagok aktivitását. Az ülések rendszerességére nem lehetett panasz, hisz a választmányi rendtartásban kötelezően előírt évi négy ülésnél jóval többet tartottak, ellenben igen gyakoriak voltak a késések és az ülésekről való távolmaradások. 1852—53 folyamán például egyszer sem fordult elő, hogy a választmányi tagok teljes számmal megjelentek volna. Volt eset, hogy a 24 tag közül mindössze 12 jelent meg az ülésen. A polgármester igen gyakran kénytelen volt az igazolatlan mulasztásokra előírt pénzbírság kirovásával élni. A hiányzásoknál jelentősebbek voltak a választmány működésének tar­talmát ért bírálatok. Bonyhády megyefőnök több alkalommal kifogásolta, hogy a szentesi választmány ülésein közigazgatási tárgyú ügyeket is tárgyal­nak. Ezzel kapcsolatban kategorikusan kijelentette, hogy a közigazgatás tár­gyában kiadott rendeletek feltétel nélkül végrehaj tandók, felettük semmilyen fontolgatásnak helye nincs. Egyértelműen a választmány tudomására hozta, hogy „ ezen félszeg felfogása a hatáskörnek, s annak helytelenül szándékolt kiterjesztése a főnökség által rosszaltatik". Egyben utasította a szentesi fő­szolgabírót, hogy mint a választmányi ülések felügyeletével megbízott cs. kir. biztos hasson oda, hogy a szentesi választmány „hatáskörén túl ne ter­jeszkedjék, s különösen a közigazgatáshoz tartozó tárgyak elintézésébe ne avatkozzék". Szigorúan meghagyta, hogy az elkövetkezőkben a választ­mányi ülések jegyzőkönyveit nyomban az ülés után terjesszék fel a megye­hatósághoz. 1855 májusában jelentős személycserék történtek a községi választmány­ban. Az ezúttal 22 fővel megalakított választmány tagjai között csupán 4 olyan akadt, aki korábban is tagja volt a testületnek. Ez nyilvánvalóan arra

Next

/
Thumbnails
Contents