Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

SZENTES VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI (V. B 141.) 1849, 1861, 1867/68-1871 Szentes város folyamatosan felszínen tartott önállósulási törekvése 1848ban sikerrel járt, amennyiben nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását. A Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzésével ellátott, 1848. július 16-án kelt nádori leirat kiemelte Szentest mezővárosi mivoltából. Az új igazgatási rendet meghatározó statútum-tervezet hamarosan elkészült, de a tisztújítást többször is el kellett halasztani a nemzetőrség távolléte miatt. Átmenetileg a régi tanács maradt hivatalban, amely mellé választottak egy 24 tagú ideiglenes képviselő-testületet a közügyek intézésére. A választásokra 1849. január végén és február elején került sor az 1848: XXIII. tc. előírásai alapján. Az előkészítő népgyűlésen egy 100 tagú testületet választottak, amely a tanáccsal egyesülve titkos szavazással megalakította a 10 tagú jelölőbizottságot. Ez bonyolította le a tisztújítást. A tisztviselőket — polgármester, főbíró, főkapitány, 8 tanácsnok, főjegyző, aljegyző, főügyész, árvagyám — jelölés után a szavazóképes polgárok közvetlenül választották. A tisztségek betöltését követte a képviselő-testület tagjainak megválasztása. A törvény értelmében Szentes a közel 22 000 főnyi lakosságánál fogva közepes városnak számított, ezért arányosan 107 képviselőt választhatott. Ennek lebonyolítása úgy történt, hogy a választópolgárokkal fejenként fölírattak 107 nevet, s az így legtöbb szavazatot kapott 107 polgár alkotta a város képviselő-testületét. Vagyis a választás jelölés nélkül, közvetlenül történt, a birtoktalanok kizárásával. A képviselő-testület 1849. február 18-án tartotta alakuló közgyűlését. A maga kebeléből megválasztotta az árvabizottmányt, a közteherviselésre, előfogatokra, katonai élelmezésre és szállításra ügyelő bizottmányt, a birtoklátói bizottmányt és a nemzetőrségre ügyelő bizottmányt. Megalakította a bírói és a polgári tanácsot, megállapította a napidíjakat, az utalványozás és a hitelesítés rendjét, valamint a hivatali időt. Megválasztotta a város alkalmazottait — orvos, sebész, írnokok, baromorvos, veszettségi orvos, bábák, belső alkapitányok, külső vagy mezei kapitányok —, a kisebb hivatalok betöltését és a cselédek alkalmazását a tanács hatáskörébe hagyta. Március 31-én a közgyűlés jóváhagyta a város rendezési tervét. Ez a tervezet az 1848: XXIII. tc. alapján készült, és magába foglalta mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az 1837. évi koordinációból, annak egyszerűsített változatából és az 1848-as ideiglenes városszervezet működéséből