Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

a városi tanácsra szállt, s ezt az 1840. évi változás után sem vette vissza. Egyébként a városi tanács korábban is gyakorolta ezt a jogot 12 pálca-, ill. korbácsütés és néhány napi áristom erejéig. 1837-től nyolc napi elzárás volt a felső határ, ezt olykor böjtöltetessel és kurtavasba veréssel is súlyosbították, adott esetben pálcázással, ill. nők esetében korbácsolással is. Az idegeneket a büntetés kiállása után hazatoloncolták. A leggyakoribb vétségek a verekedés, káromkodás, lopás, kártyázás, paráznaság, botrányokozás, a városi alkalmazottak körében a kötelességmulasztás volt. Az ennél súlyosabb büntettek már a vármegye törvényszékére tartoztak. Szentes Város Büntető- (Fenyítő-) törvényszékének elnöke a főbíró volt, tagjai a tanácstagok. A hivatalból üldözendő vétségeket a rendőkapitányi jelentés alapján a városi ügyész terjesztette elő, de a lakosok följelentéseit is vádindítványként kezelték. A nemesek hasonló ügyeit a tanács átadta a szolgabírónak. A jegyzőkönyvekben kötetenként újrakezdődő sorszámokkal látták el az ügyeket, a becsatolt iratok ugyanezt a sorszámot viselik. Célszerű úgy hivatkozni, hogy az ügy száma után az ülés dátuma is szerepeljen. A kutatást regestrum (betűsoros névmutató) segíti. A 6. k. bírói jegyzőkönyve a föntebb felsorolt kihágásokban és vétségekben ítélkező tanács jegyzőkönyveit tartalmazza az úriszéki jog megszerzése előtti másfél évtizedtől. A kiszabható büntetések kisebbek voltak. Az ügyek nincsenek számozva, iratok nem maradtak fenn, talán nem is voltak. A kutatást segítő névmutató a lapszámra utal, hivatkozni is így célszerű. 1826-tól kéthasábos. Magyar nyelvű. Az el állag kihallgatási jegyzőkönyvei a bírósági eljárás előkészítése során keletkeztek: a tanács megbízta valamelyik tagját vagy tisztviselőjét a peres felek vagy a tanúk kihallgatásával. Az egyes jegyzőkönyvek időrendben vannak, számozásuk, segédletük nincs. Magyar nyelvűek. Az// állag. A városi törvényszék a megszüntetett úriszék helyébe lépett. Az 1849. március 31-én elfogadott és az OHB által jóváhagyott szabályrendelet szerint működött. A szabályrendelet szerint a városban három bíróság működött: a tanács, a szóbeli bíróság és a rendőri bíróság. A szóbeli bíróság iratai a b/ állagban vannak, a rendőri bíróságéi nem maradtak fenn. Az utóbbi kettő fellebbezési fóruma a tanács volt. A tanácsnak mint bíróságnak tagja volt mind a nyolc tanácstag, elnökük a főbíró volt. A szabályrendelet szerint minden bűnbeli és polgári tárgyakban ítél, amelyek szoros értelemben bírói eljárást igényelnek, beleértve a bírói