Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

ezüstforint értékű vagyont képes volt az árvák javára biztosítékul lekötni. Hatásköre az árvák vagyonának kezelésére terjedt ki. A leltárba vett ingó és ingatlan vagyont árverezés, ill. haszonbérlet útján, a tőkéket kölcsönadással gyarapíthatta. Az árvák vagyonáról főkönyvet kellett vezetnie, mely az árvák nevét, vagyonuk összegét és annak változásait tartalmazta. Az árvapénzek kezeléséről évenként részletes számadást készített, melyet a városi tanácsnak kellett bemutatnia. A Coordinatióban előírt gyámügyi igazgatási rend bevezetésére 1838-ban került sor, s lényegét illetően 1848-ig nem változott. A fond anyaga a közgyámok (tutorok) által vezetett lajstromok, számadások és főkönyvek sorozata, amelyek keletkezési idejük alapján évrendezettek. A fondképző közvetlen jogutóda: Szentes város közgyámjának iratai 1849-1853 (V. B 148.) 29 kötet 0.53 fm 1800-1819 1800-1825 1832 1832-1847 1832-1844 1838-1840 1—2. k. Árvák pénzének bevételi lajstroma (perceptio) 3—4. k. Árvák pénzének kihelyezési lajstroma (erogatio) 5. k. Árvák vagyonának átadási jegyzéke (resignatorium) 6—18. k. Gyámi számadások 19—26. k. Gyámi számadások kivonata 27—29. k. Árvák főkönyve (mutatóval) SZENTES VÁROS ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI (V. A 106.) 1731-1848 Szentes mezővárosa 1723-tól a Harruckern család birtoka volt. A birtokos — Szentes benépesítése érdekében — az első években (feltehetően 1730-ig) az állami adók fizetését előlegezte. Az állami adókat a megye vetette ki a dikális (rovásos) összeírások alapján. A város adószedőjének iratai 1731-től maradtak fenn. Az adószedő az állami hadiadót, a megyei honiadót és a városi háziadót szedte a tanács