Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

hivatalok működési szabályzatainak kidolgozására is. A statútum-tervezetek elkészítése után a tisztújítást többször is el kellett halasztani, mert a nemzetőrség és a felkelt nép távolléte miatt nem lehetett megtartani. Mivel 1848. május 6-án elvileg a tanács is lemondott, s csak a kényszerítő körülmények miatt vitte tovább a város ügyeit, s mivel a népfölkelések ide­jén a tanács, a választmány és a népgyűlés helyett a népfölkelési bizott­mány intézte Szentes dolgait: a közigazgatásban minden ideiglenes és válto­zó állapotban volt. 1848. november 12-én a népgyűlés az év végére halasztott tisztújításig megerősítette hivatalukban a tisztviselőket, a tanács pedig „a város ügyeinek igazgatásában teljhatalommal mint rendezett tanács megbízatik. " Másnap a népgyűlés tizedenként 6 választott polgárból 24 tagú ideiglenes képviselőtestületet hozott létre, amelynek feladata a kiosztandó közös földek osztályozása és a közügyek intézése lett, ez foglalkozott azonban az önvédelmi harcból eredő kötelezettségek teljesítésével is. Ez a képviselő­testület újév napjára tűzte ki a tisztújítást, ezt a nemzetőrök távolléte miatt azonban ismét el kellett halasztani, és a testületeket és a tisztviselőket újra meg kellett bízni az ügyek vitelével. A választásokra csak 1849 januárjának utolsó és februárjának első nap­jaiban került sor. Az 1848: XXIII. tc. előírása szerint a népgyűlés még 1848 szeptemberében megválasztott egy szavazatszedő bizottságot. Most az 1849. január 30-án tartott gyűlésen a nép tizedenként 25, összesen 100 tagú testületet választott, amely a tanáccsal egyesülve titkos szavazással kijelölte a 10 tagú jelölőbizottságot. Az a kijelölő választmány bonyolította le a következő napokban a tisztújítást. A tisztviselőket jelöléssel, a 107 tagú képviselő-testületet jelölés nélkül választották: minden választópolgár készített egy 107 nevet tartalmazó lajstromot. Szentes Város Képviselő­testülete 1849. február 18-án tartotta meg első ülését. Közben, 1849. január 30. és február 4. között átmenetileg az ún. főkapitányi bizottmány működött, amely sürgős honvédelmi ügyekkel foglalkozott. A város közönségének bevonása a közigazgatásba kifejezte a birtokos gazdáknak azt a törekvését, hogy minél több beleszólásuk legyen a város irányításába. Az örökváltsági küzdelmekbe bonyolódott kommunitás legközvetlenebbül a népgyűlésen, közvetve a választott képviseleti szer­veken keresztül nyilváníthatta ki akaratát. A város egészét érintő ügyeket ezért nem bízta többé a 12 tagú tanácsra, hanem szélesebb nyilvánosságot és

Next

/
Thumbnails
Contents