Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

NÉPI DEMOKRATIKUS KOR

gármester elnöklete alatt. Tagjait a városi képviselő-testület választotta a Nemzeti Bizottság jelölése alapján. A tanács 9 szaktisztviselőből állt, kik referensként átfogtak egy-egy közigazgatási szakterületet. Az ügyek előkészítése és intézése során keletkezett iratokat a polgármesteri hivatalban központilag iktatták, s polgármesteri iratokként irattárazták. Ebből következett, hogy a városi tanácsnak önálló regisztratúrája nem maradt fenn. Testületi működéséről csupán egy 1945—1949 között vezetett jegyzőkönyv tanúskodik, mely előadónként rögzíti az előterjesztett ügyek iktatószámát, valamint a tanács által hozott határozatot. (Lásd a V. B 173. számú fondban.) Az 1949-ben kibocsátott új közigazgatási irányelveknek megfelelően 1950 februárjában Szentesen is sor került az ügyviteli munka átszervezésére. Az új közigazgatási rendben egy polgármesteri csoportot és 4 ügyosztályt alakítottak ki: I. Igazgatási ügyosztály; II. Terv- és ellenőrzési ügyosztály; III. Pénzügyi és gazdasági ügyosztály; IV. Közjóléti és közművelődési ügyosztály. Az ügyosztályok megszervezésével párhuzamosan szakítottak a hagyományos iratkezelési gyakorlattal, áttérve a közigazgatási számrendszer alkalmazására. Az új nyilvántartási rend szerint keletkezett polgármesteri iratok szervesen betagolódtak az 1950 őszétől működő városi tanács iratai közé, ezért leválasztásuk nem volt lehetséges. (Lásd XXIII. 551.) A fond anyaga négy állagra tagolódik. al Bizalmas iratok. Rendkívül hiányosan maradtak fenn (az 1945—47 közötti évekből mindössze egy-két szál). Az iratok tárgya igen vegyes: tisztviselők személyi ügyei, hivatali szervezési, közellátási, tagosítási ügyek stb. Kezelési rendszerük: évenként újrakezdődő sorszámos iktatás (az iktatókönyvek hiányoznak). bl Közigazgatási iratok. A fond törzsanyagát képezik. Kezelési rendszerük a hagyományos alapszámos iktatási rendben történt. A segédkönyvek (iktató, mutató, sortár) hiánytalanul megvannak. A tömegesen előforduló ügyeket az év folyamán elkülönítve kezelték egy állandó alapszámi gyűjtőszám alatt, alszámmal látva el az egyes ügy darabokat (pl. 19/12274=lakásügyek). A gyűjtőszám alatt kezelt iratokat a tárgyév végén helyezték el, függetlenül alapszámi, sorszámi helytől. Jelenleg is ebben a rendben vannak. Gyűjtőszám alatt kezelt ügyek voltak: lakásügyek, bútorigénylések, beszolgáltatási ügyek, városfejlesztés, visszatért közalkalmazottak ügyei, országgyűlési választások iratai. cl Iparügyi iratok. Irat csupán 1950-ből maradt fenn töredékes formában.