Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

sorolták be. A nehezen kialakított rend fellazult, a levéltári nyilvántartások folyamatos vezetése elakadt. 1867 végén Szentes visszanyarte rendezett tanácsú jogállását. A követkzező év februárjában megtartott általános tisztújításon Magyar József nyerte el a harmadik jegyzőséggel egybekötött levéltárnoki állást. Magyar hivatalának elfoglalása előtt kérvényezte a kettős tisztség szétválasztását. A közgyűlés teljesítette a kérést, ezáltal a levéltárnoki állás ismét — immár tartósan — függetlenítetté vált. A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. alapján kidolgozott városi szervezési szabályrendelet külön fejezetben foglalta össze a levéltárnok kötelességeit, melyek közül a legfontosabbak: — a levéltár általános felügyelete és annak kezelése; — a levéltárba utalt irományok rendben tartása, a levéltári nyilvántartások folyamatos vezetése, a beérkezett iratokról leltár készítése, betűsoros mutatók hiánya esetén ezek gyors elkészítése. A szabályrendelet előírta, hogy a levétárnok csupán polgármesteri, közgyűlési vagy tanácsi meghagyásra, térítvény mellett adhat ki ideiglenesen eredeti okiratokat a tisztviselőknek. A levéltárban elhelyezett jegyzőkönyvekbe a felek betekinthetnek, hitelesített másolatot azonban csak a polgármester írásos engedélyével kaphatnak. Az 1878-ban módosított szabályrendelet az eddigiekhez hozzátette még, hogy a városi levéltárnok hivatalból elnöke a városi szegényügyi bizottságnak, teljesíti a kórházgondnoki teendőket, és nyilvántartja az iskolakötelezetteket. Az ezekre vonatkozó külön utasításait a tanácstól, illetve a polgármestertől kapja. A levéltárnok munkájának közveüen felügyelője a városi főjegyző maradt. Az 1872. évi általános tisztújítás során Szakái Mihály nyerte el a levéltárnoki állást. Munkájára igen sok panasz volt, ezért 1876 márciusában felfüggesztették állásából. Utóda Sima Ferenc lett, aki az 1878 márciusi tisztújításig maradt hivatalban. Ekkor Győri Józsefet választották meg levéltárnokká; ő 1888 novemberében bekövetkezett haláláig viselte tisztségét. 1889—1890 között Beszédes István, 1890—1902 között Bánóczy Lajos 1902—1922 között pedig Sarkadi Nagy Mihály kezelte a városi levéltárat. Sarkadi működése idején elkészült az új városháza (1912), amelyben a levéltár egy földszinti szobát és két pincehelyiséget kapott. A kialakított rend 1919-ben felbomlott, ugyanis a román megszállás idején a levéltárat is feldúlták. Növelte a káoszt, hogy Sarkadi 1922 decemberében bekövetkezett halála után több mint négy éven át nem töltötték be a levél-