Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

Szentes város és levéltára (Barta László és Labádi Lajos)

tozván." Vagyis a levéltáraoki munkát továbbra sem különítették el egyértelműen a jegyzői teendőktől. A közgyűlés intézkedett arról is, hogy „a levéltár rendbeszedésével egybe kötött több esztendőkre terjedő régi jegyzőkönyvek letisztázása végett" a levéltárhoz egy napidíjas írnok alkalmaztassék. A tiszteletre méltó szándék nem érte el célját, ugyanis a levéltárnoki állást nem töltötték be. A városi levéltár rendezésének ügye 1839-től folyamatosan napirenden maradt. Függetlenített levéltárnok továbbra sem lévén, a régi iratok felelős őrzője a főjegyző maradt. E megbízatás terhes voltát jól érzékelteti Basa József főjegyző esete, akit 1844-ben külön népgyűlési határozattal kellett kötelezni a levéltár átvételére és kezelésére. Basa kinyilatkozta, hogy a levéltárat mindaddig nem veszi át saját felelőssége alá, amíg egy tanácsi külön bizottság pontos leltárt nem készít az átveendő iratokról. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy később ő is elszámoltatható legyen. Mindemellett kérelmezte a levéltár kezelése terhétőli feloldozását. A feloldást nem kapta meg, de az is bizonyos, hogy a levéltár rendezésének ügye sem haladt előbbre az ő működése idején. Csupán egy dolog érdemel említést, nevezetesen, hogy 1845-ben a levéltár ajtaját és ablakait biztonsági okokból vastáblákkal látták el. Basa József 1846 tavaszán lemondott hivataláról, helyét Hadzsy György ügyvéd foglalta el. A levéltár kezelését ő is terhesnek találta, ezért bokros jegyzői teendőire hivatkozva 1848 januárjában kérvényezte, hogy a levéltárt bízzák fiatalabb jegyzőtársára, Horváth Ferencre. A tanács a kérelmének helyt adott, az alábbi indoklás kíséretében: „Miután bizonyos az, hogy városunkat illető mindenféle irataink rendetlenségben vágynak, de másként is az Irástárunkba való bejárással senki megbízva nincs, jövendőre Irástári irataink rendbe szedésével és hív megőrzésével a Tanács Főbíró előterjesztése folytában is Horváth Ferenc jegyzőt a Levéltár kezelésével a legközelebbi tanácsülés alkalmával leteendő eskü mellet megbízza." A levéltár nyugtalanító állapota a város lakosait is foglalkoztatta. Szemléletesen bizonyítja ezt, hogy az 1848. március 30-án tartott népgyűlésen nagy teret kapott a kérdés, példázva, hogy a polgárok tisztában voltak a levéltár jelentőségével. A napirend lényegét a népgyűlési jegyzőkönyv az alábbiakban rögzítette: „A Közönség részéről a városi Levéltárat illetően előadatott, hogy városi közdolgaink, az egyes családok békés nyugalma, s a perlekedési bonyodalmak elkerülése tekintetéből, annyival is inkább, mivel ott mind a régibb s közönséget illető, mind az