Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

intézkedett a bizalmas iratok, népmozgalmi és adónyilvántartások, városi pénzek, valamint a tisztviselők személyi anyagának elszállításáról. A közép­tiszai hadműveleti terület kormánybiztosa október 6-án elrendelte a város önkéntes kiürítését, másnap pedig engedélyezte a tisztikar távozását is. Ezzel a városi közigazgatás átmenetileg megszűnt. A polgármester és hivatala működése során keletkezett iratokat hét állag­ra tagoltuk. al Elnöki iratok. Az 1872-ben életbe léptetett szervezési szabályrendelet előírta, hogy a polgármester a hatósága alá utalt ügyeket „köteles a nyil­ványos iktatókönywel egyenlő, külön iktatókönyvbe vezetni". Ennek ellenére kezdetben csak egy központi iktatókönyv létezett, amely egyaránt tartalmazta a tanácsi és a polgármesteri ügyintézést igénylő ügyeket. Ezek az iktatókönyvek és a hozzájuk tartozó iratok a városi tanács fondjában találhatók (V. B 173.) Az önálló polgármesteri iktatás majd csak 1875-ben vette kezdetét, ezért ez a fond és az állag iratainak kezdő évköre, nem pedig 1872. Az iratokat 1894-ig évenként újrakezdődő sorszámos iktatással tar­tották nyilván. 1894-től áttértek az alapszámos iktatásra, az iktató- és mu­tatókönyv mellé segédkönyvként belépett a sortárkönyv. Az iratok kutatását nehezíti, hogy az 1899—1902 közötti mutatókönyvek és sortárkönyvek hiányoznak. bl Bizalmas iratok. 1902-től kezdődik a bizalmasnak minősülő tárgyak elkülönített iktatása. Évente csupán néhány tucat ilyen ügy akadt. Nyilván­tartásuk évenként újrakezdődő sorszámos iktatással történt. Az iratok és segédkönyvek hiányosan maradtak fenn. Az iratok közül teljes évkorok hiányoznak, iktatókönyvek pedig csak az 1914—1935 közötti évekből talál­hatók. cl Közigazgatási iratok. 1899-ben megszűnt a közgyűlési iratok, 1900­ban pedig a tanácsi iratok elkülönített iktatása. Egy közös központi ik­tatóirodát hoztak létre, amely a polgármesteri hivatal mellett működött. Kezdettől fogva alapszámos iratkezelési rendszert alkalmaztak. Az iktató- és mutatókönyvek hiánytalanul megvannak, a sortárkönyvek azonban csak 1904-től maradtak fenn. Megjegyzendő, hogy a sortárkönyvek eléggé meg­bízhatatlanok. Forrásértékénél és terjedelménél fogva ez az állag képezi a fond törzsanyagát. dl Rendészeti iratok. Az állag igen hiányosan fennmaradt rendészeti jel­legű nyilvántartó könyveket tartalmaz. Az anyag egy része ügyviteli értékkel is bír (munkaviszony-igazolás). A nyilvántartások némelyike

Next

/
Thumbnails
Contents