Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)
POLGÁRI KOR
évben minimálta. A szavazópolgárok összeírását a polgármester, ill. a községi elöljáróság által kinevezett összeíró biztosokra bízta. A névjegyzék ellenőrzése és az állandó névjegyzék összeállítása a szintén helybeli kinevezésű választási bizottság dolga. Ezeket a névjegyzékeket a választási bizottság a szavazatszedő küldöttségi elnökök rendelkezésére bocsátja. A választások lebonyolítására a minisztérium a kerületi ítélőtábla bíráiból egy választási biztost és helyettes biztost nevez ki minden választókerületbe. A választási biztos a választókerület székhelyén választási bizottságot alakít. Ez a választási bizottság nevezi ki a szavazatszedő küldöttségeket, és kihirdeti a választások tudnivalóit. A jelöléseket a választási biztos veszi át, ha legalább 500 ajánlója van. A szavazás titkos és kötelező. A választás lefolyásáról és eredményeiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv egy példányát a megválasztott képviselő, egy példányát a belügyminiszter kapja, egyet pedig a törvényhatóság első tisztviselőjének (az alispánnak) kell elküldeni. így az 1920. évi nemzetgyűlési választás iratai a rendelet szerint Csongrád megye levéltárának IV. B 405. központi választmányi fondjában vannak. Az 1922. évi 2200. ME sz. rendelet, amelyet gr. Bethlen István kormánya adott ki az 1920: I. tc. 10. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján, a választójogot a férfiaknál 24, a nőknél 30 éves alsó korhatárhoz kötötte. Megkívánta az alsófokú iskolai végzettséget, a 10 éves állampolgárságot és a kétéves egy helyben lakást (természetesen könnyítő feltételei is voltak). A választhatóságot legalább 30 éves életkorban állapította meg. A rendelet Budapesten és új kerületeiben arányos, lajstromos, titkos, a törvényhatósági jogú városokban többségi rendszer szerinti, titkos, a többi választókerületben többségi, nyílt választást írt elő. A szavazást kötelezővé tette. A választások előkészítésére fölelevenítette a központi választmány és a vele kapcsolatos régi összeíró küldöttség intézményét és a dualizmus korában szokásban volt adminisztrációt. Ugyanakkor magának a választásnak a lebonyolítására ismét életre hívta az 1920. évben bevezetett választási bizottságot a választópolgárok soraiból, a területileg illetékes kir. tábla egy bíráját választási biztosnak nevezte ki a tábla teljes ülése. A szavazatszedő küldöttséget a választási bizottság nevezi ki a közigazgatási hatóság meghallgatása után.