Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1871. december 30-án kelt határozatával felszólította a megyebeli rendezett tanácsú városokat, hogy a községi törvény értelmében tegyék meg a szükséges előintézkedéseket az átszervezéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt alkossák meg szervezési szabályrendeleteiket, s jóváhagyásra terjesszék fel a megyéhez. Szentesen ez különösen sürgetővé vált, ugyanis a megyei választások valamint a járásbíróság felállítása után a városi tisztikar igen foghíjas maradt. Az 1872. január 2-ai városi közgyűlésen intézkedtek a helyettesítésekről, majd az új városi szervezet tervezetének kidolgozására választottak egy 28 tagú bizottságot. A bizottság január 17-én tartotta első értekezletét. Ez alkalommal célszerűségi szempontból a szervező bizottságot két szakosztályra osztották. Az első szakosztály munkakörébe sorolták a községi képviselet megalakításával kapcsolatos teendők teljesítését, a második szakosztály pedig feladatul kapta mindazon szabályok kidolgozását, melyek nem a képviselettel voltak kapcsolatosak. Az I. szakosztály február 2-án kezdte meg működését. Összeállították a községi választók névsorát, illetve a virilisek névjegyzékét. A városi képviselő-testület taglétszámát 200 főben határozták meg. Az összeírások eredményeként a választóképes polgárok száma 3971 fő lett. A várost 7 választókerületre osztották, minden kerületre átlagosan 550—560 szavazó esett. Az első szakosztály március 6-án befejezte működését. A II. szakosztály legfőbb feladata a községi közigazgatásról és az árvaszék szervezéséről szóló szabályrendeletek elkészítése volt. Március közepén végeztek a munkával. A két szakosztály március 18-án jelentést tett a közgyűlésnek. A közgyűlés kisebb módosítások után elfogadta a város új szervezési szabályrendeletét. Eszerint Szentes mint Csongrád megye köztörvényhatósága alatt lévő rendezett tanácsú város, hatóságot gyakorol a város területén lakó vagy tartózkodó minden személy, s a város területén létező minden vagyon felett. Ezen hatóságát a képviseleti közgyűlése, a polgármester, a tanács, a rendőrkapitány és az árvaszék által érvényesíti. A szabályrendelet a közgyűlés hatáskörébe a törvény által előírt tárgyakat utalta. A szervezési szabályrendelet részletesen meghatározta a tisztviselők, a fő- és aljegyző, a főügyész, a fő- és alorvos, a szülésznő, az állatorvos, a pénztáraokok, a főés alszámvevő, a levéltárnok, a városgazda, a segéd- és kezelőszemélyzet: iktató, kiadó, kézbesítők, valamint a városi szolgák és cselédek: tizedesek, pénztári őrök, lovas hadnagyok, lándzsások, éjjeliőrök, börtönőrök, fűtők