Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

SZENTES VÁROS TÖRVÉNYSZÉKÉNEK IRATAI (V. B 156.) (1856) 1861-1871 A szabadságharc leverése után Szentes elvesztette első folyamodása bíráskodási jogát, amely maga után vonta a városi törvényszék megszűnését. A városi szintű jogszolgáltatás a szóbeli bíráskodásra korlátozódott, de 1854. szeptember végén — a főbírói tisztség megszüntetésével — ez is megszűnt. A lakosság peres ügyeinek intézését 1850-től a járásbíróság, 1854-től pedig a vegyes szolgabíróság látta el. Az Októberi Diploma 1860-ban történt kibocsátása után mód nyílt a korábbi alkotmányos testületek és intézmények helyreállítására. Szentes város újjáalakult képviselő-testülete 1861. február 14-ei közgyűlésén többek között kimondta, hogy a rendezett tanács teljes helyreállítása érdekében elengedhetetlennek tartja az első folyamodású bíráskodás azonnali megkezdését. Nem várta be az országbírói értekezlet eredményét, hanem nyomban intézkedéseket tett a városi törvénykezés megszervezésére. Az ideiglenes városi törvényszék bírósági tanács elnevezéssel már február 15-én megkezdte működését. Elnöke a főbíró, tagjai 4-5 tanácsnok és az egyik jegyző voltak. Az új bírói testület 1861. április 29-étől már városi törvényszék elnevezés alatt tartotta üléseit. (A megyei törvényszék felállítására majd csak május-június folyamán került sor.) A városi törvényszék 1861—1865 között több tagozatban működött: — polgári törvényszék — bűnfenyítő törvényszék — árvaszék — sommás szóbeli bíróság Egy 1863-ban kelt főbírói jelentésből tudjuk, hogy a peres ügyek feldolgozásával foglalkozó törvénykezési tanácsnokok a „hétfői napot polgári törvényszéken, keddi napot árvaszékben, szerdai napot sommás szóbeli bíráskodásban, csütörtöki napot törvényszéki tárgyalásokkal, szombati napot tanácsüléssel, végre a vasárnap délutáni óráit árverések megtartásával" töltik. 1865 júniusában Szentes ismét elveszítette rendezett tanácsú jogállását, és ezzel önálló városi törvényszékét is. A polgári, bűnfenyítő és árvaszéki ügyek intézése átmenetileg a járási főszolgabíró, valamint a megyei polgári és árvatörvényszék hatáskörébe került. A kiegyezés után a város visszaszerezte rendezett tanácsú jogállását, így 1868. március végétől a városi