Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

történő változások pontosan vezettetnek. Az ismertetett rendeletek végrehajtása évekre behatárolta a városi mérnök tevékenységi körét. A telekügyekkel kapcsolatos munkálataiból következett, hogy az 1850-es években gyakran telekbíróként emlegetik a hivatalos okmányok. Az adózási szempontokat tartalmazó új típusú telekkönyvek Szentesen 1853 tavaszára elkészültek. Ezt követően a városi mérnök némileg tehermentesült, amennyiben új tisztségként megjelent a telekkönyvi nyilvántartó (birtoknyilvántartó, telekkönywezető), akinek feladata lett a birtokváltozások folyamatos vezetése, valamint az adóalapok telekkönyvi nyilvántartása. (Az érintett időszak mérnökei voltak: Kocsis Pál, Pullant István, Török János, Jándy Ferenc. Telekkönyvi nyilvántartó: Hutiray Lajos.) A fond anyaga két állagra tagolódik. Az al állagba kerültek a városi mérnök hagyományos feladataihoz kapcsolódó iratok és különféle összeírások. Az iratok rendkívül hiányosan maradtak fenn, segédletük nincs. A városi tanács utasítása alapján készült összeírások és egyéb nyilvántartások sokszínűsége kitűnik a lentebb közölt összevont raktárjegyzékből. A bl állagban kaptak helyet a fond nagyobbik részét kitevő birtoknyilvántartási (telekkönyvi) iratok. Az 1851—1857 között keletkezett iratok hiánytalanul megvannak, az ezt követő évfolyamok azonban hiányoznak. Kezelési rendszerük 1851—1853 között évenként újrakezdődő sorszámos iktatású. 1854-től annyi változás történt, hogy a továbbra is központilag iktatott iratokat tárgyi csoportosításban irattározták, az egyes csoportokat A—D betűjellel különítve el. A betűjeleken belül 1-gyel kezdődően sorszámozták az iratokat. A betűjelet és a sorszámot az iktatókönyvben és a mutatókönyvben is feltüntették, megkönnyítve a visszakeresést. A tárgykörök a különböző földügyletekhez kapcsolódtak (adásvételek, cserék, öröklések, per alatt álló ügyek). Az állag jelentős részét alkotják a város telekkönyvei. Az 1851—64 között vezetett telekkönyv a házszámok sorrendjében készült (1—2644. sorszámig), külön nyilvántartva a zselléreket (1—2688. sorszámig). A külön sorozatot képező földadó-telekkönyv (1852—1875) a helyrajzi számok sorrendjében halad (1—15858. számig). Ezzel párhuzamosan készültek a földadó-telekkönyvi birtokívkivonatok. A telekkönyvekben való kutatást betűsoros mutatók segítik. Az állag igen értékes részének számítanak a város birtokos lakosainak házszám szerinti összeírásai (1851—1856), valamint a birtokváltozásokkal kapcsolatos nyil-