Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

a felmérések eredményei után azonban célszerűbb az adatokat összegző és azokat részleteikben is feldolgozó egykorú központi statisztikai kiadványokban kutatni. Végrendeletek (j. állag). Az 1873 és 1901 között az örökhagyók által hivatalos megőrzésre a tanácshoz leadott végrendeletek a vagyoni viszonyokról, a vagyon- és családjogi szokásokról tájékoztatnak. A részben máig felbontatlan, részben hivatalosan felbontott és kihirdetési záradékkal ellátott végrendeleteket átvételükkor ellátták a vonatkozó tanácsi iktatószámmal, majd folyamatosan besorszámozva külön kezelték őket. Lajstrom vagy névmutató nincs hozzájuk, néhol hiányosak. Gorzsa adóközség iratai (k. állag). Az 1881. évi LXIII. tc. az addig Csongrád megyéhez tartozó Gorzsa adóközséget Hódmezővásárhely város hatósága alá helyezte. Gorzsa, Szikáncs, Sziget, Kopáncs és Nagyrét tényleges átadás-átvételére 1882. május 22-én került sor. Ekkor átadták a gorzsai birtokosság irattárában őrzött anyagot is, amelyről jegyzék készült. Az állagot a községi iratok, birtoknyilvántartási, adóügyi, országos közmunkaváltsági okmányok, az adóközség átadásával kapcsolatos levelezés és határozatok alkotják. Kihágási iratok (1. állag). Kihágási ügyekben elsőfokon a rendőrkapitány, majd a rendőrség államosítását követően az önkormányzati közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó esetekben a polgármester által megbízott tisztviselő, a kihágási bíró, mint elsőfokú rendőri büntető bíróság járt el. Másodfokon a tanács ítélkezett, a kihágási ügyek előadója a tiszti főügyész volt. Meghatározott esetekben harmadfokon az illetékes miniszterhez (belügy-, földművelésügyi-, kereskedelmi miniszter) lehetett fellebbezni. Az állagban található másodfokú kihágási iratok közül jobbára csak a harmadfokon megfellebbezett darabokat őrizték meg. Az iratokat sorszámosan iktatták és 1902-től alapszámos rendszerben kezelték. A segédkönyvek már 1888-tól rendelkezésre állnak. Jellegéből adódóan az anyag minimális forrásértékkel bír (iparos munkakörébe vágó munkák iparengedély nélkül való végzése, lefölözött tej megjelölés nélkül történt árusítása, kötelező hernyóirtás elmulasztása stb.). A menekülteket segélyező bizottság iratai (m. állag). 1916 őszén, a román királyi hadsereg Erdélybe történt betörése nyomán mintegy 1400 erdélyi menekült érkezett Hódmezővásárhelyre. Megsegítésükre — miképp röviddel azelőtt a Pancsováról és az olasz határvidékről átmenetileg Vásárhelyre internált szerbek és olaszok esetében is — rögtön nagyszabású