Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

közösség javaira és vagyonára. A rendezett tanács kormányzója, felügyeli a hivatalnokok eljárását, tevékenységét. A törvényszéki bíráskodáson kívül minden egyéb városi ügy igazgatása hozzá tartozik, elnököl a közgyűléseken. A szabadságharc leverése után az önkényuralom első polgármesterévé Toronyi Józsefet nevezték ki 1849. szeptember 30-án. A polgármester a királyi biztossal állt hivatalos levelezésben. Toronyit Keresztes László, majd Barta Sándor követte a polgármesteri tisztségben. 1861-ben az alkotmányos év beköszöntével ismét visszaállították az önálló városi hatóságot. Az alkotmányos polgármester Kovács Károly lett. Tervezet készült a tanács szervezetéről, mely szerint a polgármester hivatali teendőit a következőkben állapították meg: — képviselője a város közönségének; — elnöke a közgyűlésnek és a tanácsnak (egybehívja a közgyűlést); — előterjeszti a tanácskozás tárgyait, vezeti a tanácskozást, kimondja a határozatokat; — a város belkormányzata alá tartozó ügyekben elnöki teendőket lát el, felügyel a közpénztárakra; — mint a tanács feje, felügyel a tisztviselők működésére, hivatali eljárások teljesítésére; — mint a város első tisztviselője, felvigyáz a személy- és vagyonbiztonságra, a város minden jövedelmére, az adózások és közterhek igazságos felosztására; — elnökileg intézkedik kevésbé lényeges tárgyakban (útlevélkiadási ügyek stb.). Elnöki iratok (a. állag). Az elnöki iktatókönyveken és néhány mutatón kívül más nem maradt fenn. Az iktatók első kötete a mutatót is tartalmazza. Az 1864 és 1870 közötti években nem keletkeztek polgármesteri iratok. Külön mutató 1862—1864 között maradt meg. 1862 és 1864 között a város polgárnagya Fekete Mihály volt. 1864 után Hódmezővásárhely községi szintre esett vissza, a polgármester helyett ismét a főbíró lett a város első embere, és csak 1870-ben került sor polgármester-választásra. Általános iratok (b. állag). Tartalmazza egyrészt az 1849—1852 között keletkezett polgármesteri iratokat, másrészt a polgármester hivatalos naplóit és a hivatalos levelezési jegyzőkönyveket. Az iratok első csomójának elején található egy iratátadási jegyzék, mely sorszám szerint tartalmazza az egyes ügyiratok tárgyát és így kutatási segédletül is jól használható.