Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)
A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI
utalt ügyekben történő véleményadás. A kisebb jelentőségű ügyeket tanácsülésen kívül intézték. 1873-ban nyerte el a város az önálló törvényhatósági jogot. Új szabályrendeletben véglegesen megállapították az egyes szervek, testületek hatáskörét és feladatait. Az önálló törvényhatósági jog lehetőséget adott a megyétől teljesen független önkormányzat kialakítására. A tanács — mint a város törvényhatóságának végrehajtó közege — állami és önkormányzati feladatokat egyaránt ellátott, de önálló közigazgatási hatóságként működött, a hatáskörébe tartozó ügyeket részint a hetente kétszer tartott nyilvános ülésein, részint ülésen kívül intézte el. A polgármester az önkormányzati végrehajtó közegek képviselőjeként, a tanácsülés elnökeként, mint a tanácsban hozott intézkedések legfőbb végrehajtója működött. Hatáskörét az 1870. évi XIII. tc. írta elő, de a város szabályrendelete is részletesen ismerteti. A végrehajtó közegek között az érdemi ügyintézés a tanács mellett működő hivatalokra hárult, ezeket a városigazgatás egyes szakterületeinek ellátására alakították. Az ügyosztályvezetők általában a hozzájuk tartozó hivatalokat vezették. Az egyes hivatalok hatáskörét, feladatait, létszámát a szervezési szabályrendeletek ismertetik. Működésüket a közgyűlés, a főispán és a közigazgatási bizottság ellenőrizte. 1885-től, az előadói rendszer bevezetésekor áttértek az ügyosztályrendszer bevezetésére. Az 1886. évi szervezeti szabályrendeletben 6 ügyosztály szerepel. A tanács hatáskörébe utalt ügyeket az ügyosztályok készítették elő. A szabályrendelet részletesen ismerteti az egyes ügyosztályok hatáskörét és feladatait. Az 1929. évi XXX. tc. a tanácsot, mint testületet megszüntette. A feladatok egy részét a polgármester hatáskörébe utalták. A tanácsi ügyosztályok a polgármesteri hivatal ügyosztályaivá váltak, tevékenységük nem változott. A különböző szakhivatalok egymástól és az ügyosztályoktól elkülönült önálló iratkezeléssel épültek ki. A felügyeletet és ellenőrzést a polgármester, illetve az egyes ügyosztályok gyakorolták. A szakhivatalok elsőfokú igazgatási funkciót töltöttek be és hoztak saját szakterületükön elsőfokú határozatokat. Fontosabb szakhivatalok: a tiszti főorvosi, mérnöki, állatorvosi hivatalok, a lakáshivatal, anyakönyvi hivatal. A város gazdasági, pénzügyi igazgatását, az adók beszedését, a jövedelmek kezelését a közgyűlésen elfogadott költségvetés és határozatok alapján az adóhivatal, a
