Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGOK

Korábban csak a 12 Ft-ot meg nem haladó bírságok kiszabásáig ítélkezhetett a város. Az ennél súlyosabb polgári- vagy büntetőügyek az úriszék, illetve a megyei törvényszék elé tartoztak. A szóbeli vagy békebíróság a kisebb jelentőségű ügyekben továbbra is ítélkezhetett. A felállított városi törvényszék mindössze két hónapig, a szabadságharc leveréséig állott fenn, és újjászervezésére csak az Októberi diploma után kerülhetett sor. Az abszolutizmus időszakában a megszüntetett városi törvényszékek helyett járásbíróságokat és megyei törvényszékeket hoztak létre. 1861-ben visszaállították a városi törvényszékeket, melyek az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok szerint tevékenykedtek. Hódmezővásárhelyen 1862 és 1864 között valószínűleg nem működött városi törvényszék, iratok sem maradtak fenn. 1865 és 1870 között a város elvesztette rendezett tanácsú jogállását, így a törvényszéket sem állítottak. Ebben az időben csak ún. békebírósági iratok keletkeztek. Az 1869. évi IV. tc. a polgári társadalmi viszonyoknak megfelelően szétválasztotta a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Az 187L évi XXXI. tc. pedig az ún. királyi bíróságok létrehozásáról rendelkezett, melyek 1872-től kezdték el működésüket. Ezzel mindenütt megszűntek a városi törvényszékek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY_VÁROS_TÖRVÉNYSZÉKÉNEK IRATAI JV.B, 1115. 184~9 Hódmezővásárhelyen 1849. március 30-tól a polgári forradalom és szabadságharc végéig rendezett tanács működött. Ez idő alatt elsőfolyamodású bíróság, más elnevezés szerint városi törvényszék felállítására került sor. A törvényszék elnöke a főbíró, rajta kívül az ítélethozatalban részt vettek a tanácsnokok és a város tiszti ügyésze valamint a főjegyző. A törvényszék (ítélőszék) két területen működött: egyrészt a polgári, másrészt az árvaügyi perekben hozott ítéleteket. Mindkét törvényszéken ugyanazok a személyek ítélkeztek, bár a tanácsnokok személye és száma nem minden ülésen volt azonos. A tiszti ügyész 1849 májusától vett részt az üléseken. A mindössze két hónapig fennálló törvényszéknek igen csekély az iratanyaga. A rendezett tanácsú városokban 1861-ben ismét felállították a törvényszéket.