Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY,VÁROS NEMZETI TANÁCSÁNAKJRATAI IV, B.J429. 1918-1919 A polgári demokratikus forradalom győzelme után, a Nemzeti Tanács felhívására, országszerte megalakultak a vidéki nemzeti tanácsok. Életrehívásukkal a Nemzeti Tanács és a kormány az új polgári demokratikus rendszer helyi politikai támaszait kívánta megteremteni. Központilag sem szervezetüket, sem a tagok létszámát, jogkörét, sőt a megalakulás módját sem szabályozták. Öntevékenyen helyi hatósági feladatokat is elláttak. A központi Nemzeti Tanács álláspontja szerint feladatuk azonban nem ez, hanem a közrend, a személy- és vagyonbiztonság megőrzése, és ezenkívül mint véleményező és tanácsadó szervnek, támogatnia kellett a közigazgatás munkáját. 1918. november l-jén Vásárhelyen is megalakult a Nemzeti Tanács helybeli végrehajtó bizottsága. Népgyűlésen Kun Béla országgyűlési képviselőt választották elnökévé. Nyolc tagot a 48-as párt részéről, nyolc tagot a szociáldemokrata pártból választottak, akik nyomban letették az esküt. Másnap a városi tanács csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A Nemzeti Tanács működésének első jegyzőkönyve (november 4-ről) nem maradt fönn, csak november 6-ától kezdődően. Ekkor a nemzetőrség szervezésével, a kincstári tárgyak begyűjtésével foglalkoztak. Intézkedéseket tettek a lakosság közélelmezésére. A népkormány rendelkezése alapján a hatóság működésének ellenőrzése a Nemzeti Tanácsot illette, melyet közigazgatási ügyekben gyakorolt. Az első időben kétnaponként ülésezett. A panaszok felvételére Népirodát állítottak fel. November 11-én 20 tagúra bővítették a Nemzeti Tanácsot a pártok és a munkástanács küldötteiből. December 20-án a kormánybiztos-főispánná kinevezett Kun Béla helyett Borsi János lett a Nemzeti Tanács elnöke. Már ezt megelőzően elállt a Nemzeti Tanács a közigazgatási ügyek intézésétől, csupán hadijótékonysági akciókat végzett (népkonyhák és melegedők működtetése). Megmaradt a fő funkció: a városi tanács ellenőrzése. Utolsó ülését 1919. március 17-re hirdették. További működéséről nincs adatunk. A levéltárba rendkívül töredékesen kerültek be a Nemzeti Tanács jegyzőkönyvei és iratai. Az iratokat külön sorszámozták. Az iratokhoz segédlet nincs, egyenkénti átnézéssel kutathatók.