Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

iránt tegyen felterjesztést az országgyűléshez. Ennek következtében az 1870. évi tisztújításig nem történt változás, a képviselő bizottmány tehát 1870. áprilisáig változatlan összetételben működött. A fond több állagra tagolódik. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a. állag). A közgyűlés elnöke a polgármester (1865 és 1870 között a főbíró), tagjai az ún. „bizalmi férfiak" (képviselők) és a tisztviselők. A bizottmány üléseinek jegyzőkönyveiben (ha közben tisztújítás történt, akkor a tisztújítástól számítva) évenként újrakezdődően sorszámozták a napirendi pontokat. Közgyűlési iratok (b. állag). A közgyűlésnek nem volt iktatóhivatala, a városhoz érkező minden ügyirat tanácsi iktatásra került és a tanácson keresztül jutott a közgyűlés elé. így minden ügyirat először tanácsi iktatószámot kapott. Ha az ügy a közgyűlés elé került, akkor megkapta a bizottmányi ülés (b.ü.) számát. Az iratok a bizottmányi ülés (közgyűlés) számait viselik, és irattározásuk is a b.ü. számok sorrendjében történt. A közgyűlési iratokhoz külön mutató nincs, de a tanácsi mutató használható ezekhez az iratokhoz is, mivel a tanácsi iktatóban ezeknek az ügyeknek az iktatószámán kívül a bizottmányi ülés számait is feljegyezték. A gazdászati választmány jegyzőkönyvei (c. állag). A gazdászati választmány nem volt azonos a többi szakosztály között létrehozott gazdászat-, ipar-, és kereskedésügyi szakosztállyal. A választmányt (bizottmányt) a közgyűlés 1862. február 12-i ülésén a polgármester javaslatára alakították. Elnöke a polgármester, részt vett ülésein a közigazgatási tanácsnok, rajtuk kívül a képviselők közül választott 8 tag. Az üléseken a város háztartásával, gazdálkodásával kapcsolatos aktuális városgazdasági ügyeket tárgyalták: pl. a város birtokainak bérbeadása, téglaégetés, korcsmáltatási jog, fogyasztási adó, faiskola felállítása stb. A gazdászati választmány fennmaradt iratait csak 2 jegyzőkönyv képezi. A város gazdaságtörténetére vonatkozóan értékes forrás. Terjedelem: 6 doboz 11 kötet 0.97 fm a/ Közgyűlési jegyzőkönyvek 0,18 fm 1862—1869 1-8. k. Jegyzőkönyvek 1862—1869 9. k. Duplum jegyzőkönyv 1869