Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY_VÁR0S_KÖZ1GAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAKJRATAI IV, B, 1423, 1876-1944 (-1947) Hódmezővásárhelyen az 1876. évi VI. tc. alapján a közigazgatási bizottság 1876. október 5-én alakult meg. Elnöke Dáni Ferenc főispán, tagjai a polgármester, a főügyész (az alügyész), az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a kir. adófelügyelő, a városi főmérnök, mint minisztériumi megbízott, a kir. ügyész, a kir. tanfelügyelő, a postaigazgatóság megbízottja és 10 törvényhatósági közgyűlés által megválasztott tag, valamint a főjegyző, mint jegyzőkönyvvezető. A 21 tag közül 5 fő volt kormánymegbízott, 6 fő törvényhatósági tisztviselő és 10 törvényhatósági választott tag. Ügyrendjét saját hatáskörében önmaga állapította meg. Rendes ülést minden hónap első szerdáján tartott, rendkívülit pedig a törvényben meghatározott esetekben. Az ülésekről jegyzőkönyvet vettek fel. A szakelőadók írásban adták be az 1876. évi VI. tc. 15. §-ban előírt havi jelentéseiket a közigazgatási bizottsághoz. A jegyző szerkesztette a közigazgatás összes ágainak állapotáról szóló féléves jelentéseket, melyeket a szakelőadók havi jelentéseiből állított össze. A bizottság külön iktató- és kiadóhivatallal rendelkezett. Az iratokat a törvényhatóság irattárában a törvényhatóság levéltárnoka kezelte. A bizottság saját irodai személyzettel rendelkezett. Az ügyviteli szabályzat előírta az iktató, mutatókönyvek és az előadói könyvek vezetését. A közigazgatási bizottság jegyzőkönyvei (a. állag). A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet vezettek. A jegyzőkönyvekhez 1877-től 1884-ig összevont mutatók tartoznak. A jegyzőkönyvekben évenként újrakezdődően sorszámozták a napirendi pontokat. 1885-ig az iratokat nem iktatószámok, hanem a bizottsági ülések jegyzőkönyvi tárgysorozati számai szerint irattározták. 1885 után a jegyzőkönyvi szám mellett található az ügyhöz tartozó irat iktatószáma is. Az iratok iktatókönyvében ugyancsak feltüntették az ügy jegyzőkönyvi számát. Iratok (b. állag). Az iratok tartalma rendkívül sokrétű, tükrözi a közigazgatás szinte minden ágát, így az iskolaügyről, a gyámsági, gondnoksági ügyekről, adóügyekről, közmunka ügyekről, közlekedésről, a posta ügyeiről, vasútügyekről, börtönügyekről, egészségügyről, fegyelmi ügyekről stb. kaphat képet a kutató. 1885-ig az iratokat a bizottsági ülések tárgysorozati számai szerint irat-