Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

FŐISPÁNI IRATOK A feudális korban a király által kinevezett főispánok a vármegyék élén álltak. 1867 után minden önálló törvényhatóság élére főispánt nevezett ki a kormányzat. Ezzel a főispán hatáskörét kiterjesztették a városokra is. Hódmezővásárhely élére 1873-ban kerülhetett először az állam részéről ellenőrzést gyakorló főispán. Az államhatalom így biztosította az önálló városigazgatás ellenőrzését, tekintettel arra, hogy 1870 után az önálló törvényhatósági jogú városok a megyével azonos jogállással rendelkeztek. A főispán a vármegye és a városi törvényhatóságok legfőbb tisztviselője volt. Az 1870: XLII. tc. szerint — bár nem volt széleskörű közigazgatási intézkedési jogköre — felügyeleti vonatkozásban a törvényhatóság területén széles hatáskörrel rendelkezett. Kívül állt az önkormányzat szervezetén, a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezte ki és mozdította el. Nem tisztviselő, hanem a kormány bizalmi embere (képviselője) a törvényhatóságban. Elnöke volt a legfőbb testületi szerveknek (törvényhatósági bizottság, közigazgatási bizottság, számonkérőszék, kijelölő választmány stb.). Ellenőrzte a törvényhatósági önkormányzatot és felügyelt arra, hogy a kormányrendeleteket szabályszerűen hajtsák végre. Jogában állt a vétkes vagy hanyag tisztviselők ellen fegyelmi vizsgálatot indítani, azokat mással helyettesíthette be. Bármikor betekinthetett a törvényhatóság ügyvitelébe, a közigazgatás szabályszerű menetét a számonkérőszéken keresztül ellenőrizte. A főispánt bizonyos esetekben kivételes jogkör is megillette. Ha ugyanis a törvényhatóság első tisztviselője nem, vagy nem pontosan hajtotta végre a törvény által előírt rendeleteket, a minisztérium felhatalmazhatta a főispánt, hogy közvetlenül rendelkezhessen mindazokkal a tisztviselőkkel, akikre a rendelet végrehajtásánál szüksége van. A törvény lehetőséget adott arra is, hogy a megye főispánja más törvényhatóság főispánja is lehessen. így Hódmezővásárhelyen pl. Dáni Ferenc Szeged, Rónay Lajos Csongrád megye, a századforduló után Lukács György Békés megye, Mokcsai Zoltán egyben Zemplén megye, Farkas Béla egyben Csongrád megye, Kászonyi Richárd 1939-ben Csanád-Arad-Torontál megye főispánja is volt. Az 1886. évi XXI. tc. 55-56. §-ai tovább bővítették a főispán jogkörét.