Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

Terjedelem: 78 kötet 2.50 fm 1-54 k. Főkönyvek 1791/92— 1848 55-71 k. Naplók 1828/291849 72-77 78 k. k. Főkönyvek summás kivonatai Tőke és kamathátralékok kimutatása 1828-1848 1828 1854 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS.SZÁMADÓ ESKÜDTBÍRÁJÁNAKIRATAHV, A..1005. 1764-1849 A város pénzeit és jövedelmeit eleinte maga a főbíró kezelte, később ezt részben, majd egészben a második bíróra (esküdtbíró) bízta. Ez utóbbi választásáról először 1749-ben találunk feljegyzést a tanács jegyzőkönyvében: „hogy a Város dolga jobb móddal follyon, két Bíró fog tétetődni". A számadónak is nevezett esküdtbíró kezelte még az adópénztárt, továbbá ügyelt a városháza hivatali felszereléseire, bútoraira. A felelősséget érte, miképp a segítségére levő adószedőkért is, a főbíró viselte. A számadásokat általában a jegyzők készítették el a számadók töredékes, sokszor szabálytalan feljegyzései és nyugtatványok alapján. Utóbbiakat sokáig csak a nagyobb összegű és fontosabbnak ítélt kifizetések után vettek, mindaddig, míg az uradalom el nem rendelte, hogy minden kiadást igazolni kell, és a számadásokat az általa is használt rovatok szerint kell elkészíteni. Az országos és a megyei adóról vezetett számadások készítésének módjára a megyei tisztviselők személyesen oktatták ki a városi tisztviselőket. A számadásokat az uraság, ill. a megyei gyűlések alkalmával megtartott számvizsgálószék vizsgálta felül. Az esküdtbírói számadások átfogó képet adnak a város pénzgazdálkodásáról, bevételeiről és kiadásairól. A tulajdonképpeni számadásokat a hivatalbéliek és a városi cselédek fizetési naplói, a mellékelt bizonylatok, továbbá a számadások évek múltán végzett megyei számvevői vizsgálatának anyaga (ún. számvevői észrevételek) egészítik ki. A fondban teljes számadások csak a korszak utolsó éveiből, az 1846/47. évtől találhatók; a város korábbi bírói