Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

levelek a IV. B. 1101. fondban találhatók.) Természeti katasztrófák károsultjainak segélyezésére vonatkozó iratok (s. állag). A feudális korban a pusztító tűzvészek, árvizek és az aszály jelentős károkat okozott egy-egy településnek. A fedél és élelem nélkül maradt lakosság megsegítésére mind a városon belül, mind más városokban gyűjtéseket indítottak, melynek eredményét a rászorultság mértéke szerint kiosztották a kárvallottak között. Hódmezővásárhelyen 1808-ban, 1829-ben pusztított hatalmas tűzvész, melyben egész városrészek hamvadtak el (1808ban a Kis-utcai, Oldalkosári, Új-utcai tizedek, 1829-ben Tabán). Ugyanakkor más városok: Szentes, Gyula, Kecskemét, Kunszentmárton, Makó hasonló katasztrófái alkalmával Hódmezővásárhelyen indítottak gyűjtést. Az állagban az egymás segítségét igénylő és segítséget kapó települések elöljáróinak levelezései, az összegyűjtött élelem, ruhanemű, pénz, építőanyag kiosztásának lajstromai találhatók. Az árvíz, vagy az aszály által okozott vetőmaghiányt más városokból vásárolt gabonával orvosolták, melyet azonban a segélyzetteknek vissza kellett fizetni. A kiosztott gabonák tizedenként felfektetett lajstromai is ebben az állagban találhatók. A rendezések során az iratokat a régi számozásuk sorrendjében hagytuk meg. Bordézsmaváltsági iratok (t. állag). A városon kívül fekvő Kenyerei, Paperei, Aranyági és Kortyogói, valamint a Sarkalyi és Mámai úrbéres szőlőkertek után a Károlyi uradalom ötöd dézsmát szedett. A földesúri jog gyakorlását a város bérbevette és a dézsmaváltságot saját dézsmaszedőjével szedette be. Az állagban a bordézsma összeírási lajstromok kötetei mellett a befizetéseket igazoló nyugták és számadások is találhatók. A dézsmaösszeírás köteteiben külön rubrika található a megállapított és befizetett összegek számára. Az összeírás rovatai tartalmazzák a sorszámot a szőlőbirtokos lakóhelyének megjelölését (melyik tizedben lakik), a nevét, valamint szőlője területének nagyságát (három féle minőség szerint), és végül a tartozás és fizetés rubrikáit, melyekben a kirótt dézsmaváltságot és a befizetett összeget jegyezték fel. Gondviselők és párbérszedők lajstromai (u. állag). A gondviselőt és a két egyházfit tisztújításkor a város más tisztségviselőivel együtt választották meg. Feladatukat az egyháznál teljesítették. A gondviselő kezelte az egyházi bevételeket és kiadásokat. Megválasztása után átvette elődjétől a pénztárat és bejegyezte a különböző adományokat, az egyházi javakból származó