Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

madásokat a 3. sz. csomag tartalmazza. Az 5. sz. csomagban pedig különböző egyházaknak (református, katolikus, görög katolikus, evangélikus) a tanácshoz intézett levelei, templomépítéssel, segélyekkel, járandóságokkal, az algyőiek áttelepülésével és más egyházakat érintő ügyekkel kapcsolatos kérelmek találhatók. A korábban a 6-9. sz. csomókba sorolt iratokból külön állagokat hoztunk létre. A 10. sz. csomó a város elöjáróihoz címzett magánleveleket, kérelmeket, legeltetéssel, földesúri jogokkal, haszonbérletekkel kapcsolatos levelezést, a tanácsnak a főszolgabíróhoz, a vármegyéhez címzett leveleit tartalmazza. 1845 után megszűnik az iratok számozása. Az 1845—1849 között keletkezett tanácsi levelezés és iratok számozatlanok. Főként a vármegyével, a főszolgabíróval folytatott levelezést tartalmazzák, de a legelő elkülönzéssel kapcsolatban az uradalmi ügyész és a számtartó levelei is előfordulnak közöttük. A szabadságharc éveiben a katonai eseményekkel, közigazgatással foglalkozó leveleken kívül a belügyminisztertől, az Állandó Bizottmánytól, a Honvédelmi Bizottmánytól származó felhívások, utasítások is találhatók. Az állag irattározási rendszerét nem a keletkezésükkel egyidőben, hanem egy későbbi rendezés során alakították ki. Az iratokat arab számokkal jelzett csomókban gyűjtötték egybe. Az 1-4. csomószámokon belül a. és b. sorozatokat alakítottak ki. Arab számmal számozták az egyes ügyiratokat is. (Pl.: Cs. 3. a. sz. 91.) Azokat a csomókat, melyek témájuknál fogva és iratfajtajellegük miatt is elütöttek a fentebb felsorolt iratoktól és tekintettel arra is, hogy semmiféle iktatás vagy nyilvántartás ezekhez az iratokhoz nem készült, önálló állagokban helyeztük el. Mivel az iratokhoz külön segédlet nincs, egyenkénti átnézéssel kutathatók. A körözőlevelek (Litterae Currentales) jegyzőkönyve (c. állag) 1758-tól fennmaradt kötetei nemcsak a korabeli közbiztonság állapotáról, a szökött katonák hovatartozásáról, személyleírásáról adnak tájékoztatást, hanem olyan felsőbb helyekről (helytartótanács, királyi tábla, vármegye, szolgabíró) származó országos, vagy helyi érvényű utasításokat, rendeleteket is tartalmaznak, melyek kihirdetését a jegyzőkönyvbe történő bejegyzés mellett rendelték el. A legtöbb bejegyzés azonban elveszett jószágok, szökött rabok, szökött katonák, csalók stb. kézrekerítése céljából kiadott körzőleveleket tartalmaz. A jegyzőkönyvek itt-ott latin, többnyire azonban magyar nyelvűek. Segédlet hiányában átnézéssel kutathatók. A hirdetőiegyzőkönvvek (d. állag) a tanácsnak a lakosságot érintő hirde-