Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATI- IGAZGATÁSI SZERVEINEK IRATAI A feudális korban Hódmezővásárhely, mint mezőváros (oppidum), alsófokú közigazgatási egységként a földesúr és a megye hatósága alatt állt. A földesúrral kötött szerződésben (contractus) meghatározott szolgáltatásaikat kollektíve teljesítették, a nekik átengedett ügyeket választott tisztviselőikkel intézték. A város elöljárói a földesúr felhatalmazása alapján több olyan jogot is gyakoroltak, melyek jobbágyközséget törvény szerint nem illettek volna meg. A hosszú török uralom idején a város önállósága széleskörűvé vált. Bercsényi Miklós, a város földesura pedig a legsúlyosabb bűnügyekben történt ítélkezésre maga adta a bírák kezébe a pallosjogot, melyet a Rákócziszabadságharc után Károlyi Sándor, a város új földesura vett el 1722-ben. A város hatósága mind a közigazgatásra, mind a bíráskodásra kiterjedt. Jogában állt lelkészeket fogadni, templomokat építeni, maga vetette ki és szedette be adóit, intézte a város közigazgatási és vagyoni ügyeit bírói és peren kívüli úton. Adósságokat, végrendeleteket, osztályos egyezségeket, örökösödési ügyeket intézett és kisebb ügyekben ítélkezett. Házilag kezelte a városi vagyont és jövedelmeket. Az igazgatási szervezet fokozatosan bővült. A főbíró kezében összpontosuló tevékenységek közül először a város jövedelmeinek kezelése vált le, majd külön törvénybírót is választottak. A tisztségviselők: városgazdák, kisbírók, borbírák, hadnagyok, az árvák gyámja stb. a tanácsnak tartoztak felelősséggel. A várost öt tizedre osztották, melyek közigazgatási területi beosztásként működtek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY.VÁROS.TANÁCSÁNAK IRATAI IV. A, 100L 1691-1849 (-1850) A város belső szervezetének vezető testületi szerve a városi tanács volt, melynek élén a főbíró állt. A városi hatóságot a tanács gyakorolta. A tiszt-