Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Szocialista kor

törvényhatósági bizottság munkájáról, mely szerint közigazgatási, gazdasági, politikai, személyi ügyek, a termelőmunka megszervezésével kapcsolatos tárgyak stb. szerepelnek a közgyűlés napirendjén. A kutatást a jegyzőkönyvekhez kapcsolódó mutatók segítik. A b/ állag a kisgyűlés jegyzőkönyvei

t és mutatóit tartalmazza, az első kötet 1944 júniusával kezdődik és 1945. október 3-ig tart. Az állag az 1950. február 24-i üléssel zárul. 1950-ben mindössze két ülést tartottak, így ehhez mutató sem készült. Terjedelem: 12 kötet 0,44 fm a/ Közgyűlési jegyzőkönyvek 0,30 fm 1945—1950 1-6. k. Jegyzőkönyvek mutatóval 1945— 1950 b/ Kisgyűlési jegyzőkönyvek 0,14 fm 1945—1950 1-6. k. Jegyzőkönyvek mutatóval 1945—1950 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY BIZOTTSÁGA KÖZPONTI,VÁLASZTMÁNYÁNAK_IRATAI XXL 503. 1945-1950 A képviselőválasztást az 1945: VIII. tc. szabályozta. A törvényhez a végrehajtási utasítást a 20.500/1945. B. M. sz. rendelet adta meg. Hatályon kívül helyezte a Horthy-rezsim antidemokratikus megkötéseit. Kiterjesztette a választói jogosultságot. Formailag azonban a régi keretek felhasználásával zajlott le az első nemzetgyűlési választás 1945. november 4-én. Vásárhelyen ekkor 34.929 szavazó járult az urnák elé. A polgármester először megállapította a szavazókörök határait. Majd közölte az öt párttal és a szakszervezettel, hogy azok az összeíró (szavazatszedő) bizottságba s a központi összeíró (választási) bizottságba delegáljanak l-l tagot. Az összeíró bizottság készítette el az ideiglenes választói névjegyzéket és a visszautasítottak külön jegyzékét. A kihagyás miatt a fél kifogást tehetett. Ha a kihagyás törvényellenes volt, pótjegyzékbe vették fel. A választás előtt a központi összeíró bizottságok átalakultak központi összeíró és választási bizottságokká.