Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

GYŰJTEMÉNYEK

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY.VÁROS.FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYAINAK LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE ÍV_ B..1426. 1827-1895 Az egyházi anyakönyvek vezetése a katolikus egyház kebelében bekövetkezett szakadás korában kezdődött, célja a vallásfelekezethez tartozás bizonyítása volt. Az állami fejlődés során a személyi állapot nyilvántartásához fűződő állami érdek felismerésével — miként a többi európai államban is történt — az állami feladatok szempontjából szabályozták az egyházi anyakönyvezést. Az 1769. évtől kezdve számos királyi resolutio, helytartótanácsi és miniszteri rendelet, az 1827. évi XXIII. tc. foglalkozott az anyakönyvek rendezésével, és számos törvény tartalmazott a felekezeti anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendszabályokat. Ilyenek voltak az 1868: XL. tc. 43., az 1868: XLIV. tc. 14., az 1876: XVII. tc. 8., az 1877: XX. tc. 230., az 1878: V. tc. 391-400., az 1879: XL. tc. 60., az 1882: XXXIII. tc. 11., az 1885: XXIV. tc. 47. §-ai. Az egyházi anyakönyvek két példányban történő vezetéséről az 1827: XXIII. tc. intézkedett. Az anyakönyvi másodpéldányt biztonsági szempontból év végén elhelyezték a törvényhatóság levéltárában; ott az a törvény értelmében zár alatt volt, kivonatot csak az egyház birtokában levő példány megsemmisülése esetén volt szabad készíteni róla. Az 1894. évi XXXIII. tc. az anyakönyvek vezetését állami feladattá tette és azt egységesen szabályozta. Az anyakönyvezés a továbbiakban külön e célra alakított kerületek szerint történt, az anyakönyvvezetőt a székhely szerint illetékes közigazgatási bizottság meghallgatásával a belügyminiszter nevezte ki. A fond az 1895. október 1-je, az állami anyakönyvezés életbelépése előtt Hódmezővásárhelyen készült felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. A felekezetenként tagolt (állagolt) anyakönyvek időrendben követik egymást, egyazon év születési és keresztelési, házassági (esketési), valamint halotti anyakönyvei az előbbi sorrendben egymás mellett találhatók. A református egyház anyakönyvei 1829-től, a római katolikus és a görögkeleti egyház anyakönyvei 1828-tól, az ágostai evangélikusoké már 1827-től, az unitáriusoké 1880-tól, az izraelitahitközség anyakönyvei 1846tól, a nazarénus hitfelekezet másodpéldányai pedig 1869-től kezdve állnak