Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Hódmezővásárhely Város Levéltára

den birtoklással kapcsolatos oklevelet, hiszen azok többségét a birtokos családok családi levéltáraiban őrizték. A város elöljáróságának a földesúrral, az egyházi főméltóságokkal való levelezését, a földesúrtól kapott jogosítványokat, a tanácskozási és bíráskodási jegyzőkönyveket és más, a közigazgatás és igazságszolgáltatás során keletkezett iratokat azonban összegyűjtötték és kezdetben a jegyző felügyeletére bízták. 1693-ban török-tatár csapatok dúlták végig a Tisza mellékét. Valószínű, hogy ez alkalommal pusztultak el a 18. századnál korábbi iratok. Egy 1691ből származó levél — melyet Bercsényi, a város földesura írt az elöljárókhoz — a levéltár legkorábbi keletkezésű irata. Szórványosan 1700tól maradtak fenn levelek, iratok. A legkorábbi testületi jegyzőkönyvet (Protocollum Judiciale) 1724-ben kezdték vezetni. 1763-ban újjáépítették a régi városházát, 1791-ben egy külön nótárius szoba hozzáépítéséhez kérték a földesúr hozzájárulását. Az építkezésre 1802-ben került sor, 1805-ben tovább bővítették az épületet, melynek során egy „kancellária" is helyet kapott. Szerencsére az 1829. évi tűzvész, mely a városházát is megkárosította, az iratokat megkímélte. 1834-ben készült el a teljesen új városháza a főtéren (a mai Kossuth tér közepén). Az új épületben már külön jegyzői szoba és „leveles tár" is épült. Egészen az önálló törvényhatósági jog elnyeréséig itt őrizték az iratokat. 1873 után a megnövekedett hivatali apparátusnak kellett a helyet átadni, így a levéltárat 1874-ben a volt megyei börtönépületbe költöztették át. 1893-ban felépült a mai városháza a Kossuth téren, ahol külön levéltárat alakítottak ki. Az átköltözés még ebben az évben megtörtént. Az iratokat kezdetben a jegyzők kezelték. 1851-ben találkozunk először a levéltárnok megnevezéssel. Aigner Imre 1860-ig mint aljegyző és levéltárnok szerepel a tisztviselők között. 1861-től tűnik fel először Soós János neve, aki mint aljegyző levéltárosi munkát is végzett. Külön levéltárnokról először a rendezett tanácsú város 1872. évi szervezeti szabálya rendelkezik. Feladata volt a városi levéltár kezelése, a levéltári könyv vezetése, hiteles másolatok kiadása stb. Soós János 1873 után az önálló törvényhatósági jogú város levéltárnokaként beletartozott a város tisztikarába, a közgyűlésen szavazati joggal bírt, felügyelete alá tartozott a titkos levéltár is, melyet rajta kívül csak a polgármester és a főjegyző tekinthetett meg. A levéltár rendezéséről először 1824-ből vannak adatok. Ezután hosszú ideig nem tudunk rendezésről. Soós János 1878-ban azt jelentette a tanácsnak, hogy a levéltárat 1874 végéig rendezte. A következő években folya-