Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Előszó

ELŐSZÓ Hódmezővásárhely város levéltárának anyagát először a Páni Ferenc és Schneider Miklós által készített fondjegyzék foglalta össze és ismertette, az akkori szerkesztési alapelveknek megfelelően. Az 1966-ban kiadott Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke sorozat a területi levéltárak fondjait tartalmazta, mely sorozat 18. részeként, a Szentesi Állami Levéltár összefoglaló címszó alatt szerepelt a Hódmezővásárhelyi Levéltár, mint a Szentesi Állami Levéltár kirendeltsége. Egységes szerkezetben ismertették az akkor feldolgozott teljes anyagot. E koncepciónak megfelelően pl. a szentesi és hódmezővásárhelyi területi szakszervek, intézmények, testületek és gazdasági szervek folyamatos fondszámokat kaptak. Az általunk összeállított repertórium az 1691 és 1950 között keletkezett, Hódmezővásárhely város IV. és XXI. fondfőcsoportokba tartozó, középszinten rendezett iratait ismerteti részletes levéltári kalauz formájában. Fő célkitűzésünk a minél részletesebb információk nyújtása. A könyv szerkezetének kialakításánál a hivatali szervek felépítését és a vonatkozó levéltári fondszerkesztési alapelveket vettük figyelembe. Az iratképző szervek egységes levéltári besorolás alapján kialakított levéltári fondok sorrendjét követtük. Meghagytuk a hagyományos három részre tagolást a feudális, kapitalista és szocialista kor elnevezésekkel. A kapitalista kor fondjainak sorrendjén csak annyiban változtattunk, hogy az 1873-ban mesterségesen szétvágott fondokat, fondképzőket egymás mellé helyeztük, így az azonos funkciót betöltő fondképzők hivatali működésének folyamatossága áttekinthetőbbé vált, másrészt a fondtörténetekben bizonyos ismétlődéseket sikerült ezáltal kiküszöbölni. Az azonos funkciót ellátó szervek fondjainak IV. és XXI. fondfőcsoportja 11 fondsorozatból áll. Az egyes fondsorozatok előtt korszakonként bevezetőket írtunk, melyek a fondképzőkre vonatkozó általános ismereteket foglalják össze. Az egyes fondtörténetekhez kapcsolódik az állagok rövid leírása és az iratkezelési ismertetése, majd végül az ismertetést összevont raktári jegyzék zárja. Azzal, hogy a szervtörténet mellett a repertórium elsősorban az iratok tartalmi ismertetésére fektette a fő hangsúlyt, a kutatók minél hasznosabb információkkal történő ellátását kívántuk elérni. Kötetünk végén 1950-ig bezárólag felsoroljuk a főtisztviselők, így a főispánok, polgármesterek, valamint az országgyűlési képviselők és a le-