Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)
A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, VÁROS.HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI.IV._B. 141L (1871—) 1872-1944 A törvényhatósági jog elnyerése pénzügyi önállóságot is hozott a városnak: költségvetésébe az állam már nem szólt bele. Kiadásait a városi ingatlanok és üzemek, a városi pótadó, illetékek és javadalmak fedezték. A tanács gondoskodott a város közvagyonának és jövedelmeinek fenntartásáról, hasznosításáról, ezek nyilvántartásáról és a városi pénztárak, valamint a városi törvényhatóság felügyelete alatt álló alapok szabályszerű kezeléséről, számadásaik elkészítéséről, megvizsgálásáról. A tanács vagy a polgármester utalványozott a házipénztárra, — a számvevőség meghallgatásával, a költségvetés keretén belül. Az adópénztár és kezdetben a házipénztár kivételével a város pénztárait a házipénztári tisztség kezelte. Az 1874. évi szervezeti szabályzat még csupán a házi főpénztárt, a kórházi és a letéti pénztárakat különböztette meg. Később lényegesen bővült a városi pénztárak száma. Az 1913-ban kiadott szervezési szabályrendelet már 11 kezelési ágat sorolt fel: 1./ Házipénztár 2.1 Házi letéti pénztár 3.1 Gyámpénztár 4. / Gyámpénztári letéti pénztár 5. / Közkórházi pénztár 6.1 Útadó pénztár I. 1 Nyugdíjpénztár 8./ Anyakönyvvezetői illetmények 9.1 Bírói letiltások 10./ Elhagyott gyermekek segélypénztára II. / Téglászati pénztár A házipénztár személyzete egy főpénztárnokból, egy ellenőrből és egy pénztári tisztből tevődött össze, a korszak utolsó évtizedeiben két könyvvezetővel is kiegészült. A pénztári kezelés a költségvetés címeinek megfelelő rovatokkal ellátott fő- és segédkönyvek alapján történt. Bevétel és kiadás csak a számvevőség által érvényesített tanácsi vagy polgármesteri utalvány felmutatása alapján történhetett, a gyámpénztár esetében az utalványozás az árvaszék hatáskörébe tartozott. Az egyes pénztárakat külön könyvvezetés mellett kezelték. A főnaplót a pénztárnok, a szaknaplókat és a segédnaplót