Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE ÁRVAŰGYI TESTÜLETEINEK IRATAI

Kapitalista kor CSONGRÁD VÁRMEGYE ÁRVATÖRVÉNYSZÉKÉNEK IRATAI IV. B 266. 1861—1871 1 csomó, 41 doboz, 68 kötet 6,71 fm 1—36. k. Jegyzökönyvek 1861—1869 37. cs. Jegyzőkönyvi fogalmazvónyok 1862—1865 38—41, k. Árvatörvényszéki végzések 1865—1868 42—81. d. Iratok 1861—1871 82. d, Árvók és gondnokoltak nyilvántartása 83—91, k. Iktatók 1863—1871 92—104, k. Mutatók 1863—1871 105—107. k. Sortórak 1869—1871 108—110. k. Újraszómozósi levéltóri mutatókönyvek 1862—1871 Az árvatörvényszékhez érkező iratokat évenként újrakezdődő sorszámozással iktatták, az iktatókönyvhöz betűsoros névmutató készült. Az ügy tárgyalásáról jegyzőkönyvet vettek fel, az aktákat ellátták a'jegyzőkönyvi számmal, ezek sorrendjében irattározták őket. A jegyzőkönyvben feltüntették a beadványi iktatószámot, az iktatókönyvben pedig a jegyzőkönyvi számot. Az iratok viszszakeresése az iktatókönyvi mutató segítségével csak úgy lehetséges, ha az iktatókönyvben megnézi a kutató a jegyzőkönyvi szómot, amely egyben az irat szórna is. Levéltárba adás után minden iratot évenként újrakezdődően megszámoztak, függetlenül az iktató- és jegyzőkönyvi szómtól, s a levéltóri szómra utaló betűsoros névmutatót is készítettek. Ennek tárgyi rovatában feltűntették a jegyzőkönyvi számot, az eredeti iktatószámot azonban nem. Az iratok visszakereséséhez a levéltári számra utaló mutatókönyv használata a célszerűbb, mivel abból a jegyzőkönyvi szóm, ill, az iratszóm az iktatókönyv nélkül is kideríthető. Megjegyzendő viszont, hogy a levéltóri mutató csak azokat a jegyzőkönyvi számokat tartalmazza, amelyekhez irat tar-