Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGAINAK IRATAI

18—21, k, Csongrád telek— élőbejegyzési könyve 1851 22, k. Mutatója 1851 23, k. Telekkönyvi ingatlanok iránt tett észrevételek jegyzőkönyve 1851 A fondképző 1850 szeptemberében kezdte meg működését Müller Dános elnökletével, a/ A levelező jegyzőkönyv tartalmazza a járásbíró és helyettese mós hatóságokhoz küldött leveleinek tartalmi kivonatát. Külön-külön levelezőkönyvet vezettek évenként újrakezdődő sorszámozással, de nem volt elkülönített ügykörük, A peres iratokat évenként újrakezdődő sorszámozással központilag iktatták, függetlenül attól, hogy polgári vagy bűnperes iratról volt szó, ill, attól, hogy a járásbíró vagy a helyettese intézte az ügyet, A központi iktatókhoz központi mutatók is készültek, A tárgyalási jegyzőkönyveket a járásbíró és a helyettese egymással párhuzamosan vezette, külön polgári és külön bűnfenyítő jegyzőkönyveket, mindegyiket évenként újrakezdődő sorszámozással. A központi iktatóftönyvben feltüntették a jegyzőkönyvi számot és az ügyfajtát mutató betűjelet, a jegyzőkönyvben pedig a központi iktatószámot. Általában az iratok hátoldalára is rávezették a jegyzőkönyvi számot és a p vagy b betűjelet, b/ A telekügyi jegyzőkönyveket a járásbíró és a helyettese egymással párhuzamosan vezette, évenként újrakezdődő sorszámozással. Az adott telekügy alapiratát a központi iktatóban iktatták, de külön tárgyalási jegyzőkönyvben tartották nyilván, A jegyzőkönyvi szám mellett feltüntették -a központi iktatószámot is, az. iratokat ez szerint irattározták, A betáblázási okmányokat szintén iktatták központilag, de vezettek egy külön betáblázási jegyzőkönyvet (iktatókönyvet) is. Az okmányokat a központi iktatószámtól függetlenül, a jegyzőkönyvi számnak megfelelően 1-gyel kezdődően beszámozták, és a jegyzőkönyvvel együtt kezelték. A birtokváltozási ügyek iratait teljesen elkülönítet-