Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)
CSONGRÁD VÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGAINAK IRATAI
az 1790: 35, tc, pedig helyreállította az úriszékek jogkörét, A következő országgyűlések mindegyike későbbre halasztotta az elavult alsőfokú bírósági rendszer reformját. Az 1836: 10, tc. elrendelte, hogy az úriszék hatósága megmarad minden olyan tárgyban, amelyben eddig is volt: a jobbágyok számára első folyamodású bíróság, amely a földesúr nevében és költségén ítélkezik, A földesúr és jobbágya közötti perben azonban sem a földesúr, sem tisztjei nem lehetnek bírák, ilyen perekben a földesúr maga helyett egy táblabírát köteles elnöknek kinevezni, valamint két törvénytudó bírát, akik nem lehetnek részrehajlók, A perben jelen kell lennie törvényes bizonyságként a járásbeli szolgabírónak és esküdtjének, a vármegye tisztiügyészének és jegyzőjének is. Az úriszéki tárgyalást a nemesi közgyűlés rendeli el. Fellebbviteli fóruma a megyei törvényszék. Az 1836: 20, tc, a szóbeli perek lefolytatásával a járási szolgabírákat és az uradalmi törvényszékeket bízta meg. Az úriszéket az 1848: 11, tc, szüntette meg, átruházva feladatát a megyei törvényszékre, A levéltár a Károlyi család, a Harruckern család és Haller István úriszékének Csongrád megyei iratanyagát őrzi, E három uradalom a 19, század elején a gr. Károlyi család tulajdona lett, ezért az iratok egyetlen gyűjteményes fondot alkotnak. Az alispánok és a szolgabírák igen fontos ezerepet játszottak a feudális jogszolgáltatásban. Csongrád vármegye levéltárában azonban csak a szolgabírák előtt lefolyt szóbeli perek alkotnak külön irategyüttest (IV, A 24, b/ állag, ennek ismertetését lásd ott). Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc leverése után az osztrák hatóságok Magyarországon is a központosított birodalom igényeinek megfelelő osztrák rendszert honosították meg a közigazgatásban és a jogszolgáltatásban. Kezdetben következetesen érvényesítették azt az olmützi alkotmányban lefektetett alapelvet, amely szerint a közigazgatást és az igazságszolgáltatást a legalsóbb közigaz-