Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGAINAK IRATAI

ként. A sedria az úri törvényszékek, a falusi és a mezővárosi bíróságok fellebbviteli fóruma is volt. Elnöke a főispán, távollétében az alispán, tagjai a táblabírák, a szolgabírák és az esküdtek voltak. A jegyzőkönyvet a jegyző vezette. A sedria hatáskörét számos középkori, 16—17. századi törvény szabályozta. Az 1729: 35. tc. jelentősen bővítette, mintegy kiterjesztette a vármegyei nemeseinek minden ügyére, A vármegyei törvényszék fellebbviteli fóruma a királyi tábla volt, A sedria mint rendes vármegyei törvényszék több alakban működött: a filiális a jobbágy alperesek ügyeiben, a partialis a nemesek közötti kisebb tekintetű ügyekben; a generális törvényszék előtt a feljebb vitt, a főbenjáró és az itt kezdett ügyeket tárgyalták, A vármegye nevében az alispán vagy a főügyész perelt, a bíróság tagjai között gyakran helyet foglaltak más megyei tisztviselők is. Tulajdonképpen törvényszéknek számít a vármegye nemesi közgyűlése is. Az újjászervezett Csongrád vármegyében az első törvényszéki perek 1724-ben zajlottak le, Csongrád vármegye Törvényszéke két tagozatban működött: polgári (civilis) és büntető (criminalis) bíróságként, l84o-ig a csődügyek vagy polgári vagy büntetőbírósági ügyként folytak, a csődtörvényszék az 1840: 22. tc. értelmében 1842-ben alakult meg. A törvénykezés nyelve 1806-ig latin volt Csongrád vármegyében, de a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek és más iratok'egy része addig is magyar nyelvű volt. 1806-tól a jegyzőkönyvek is magyar nyelven készültek. II. József 1785. március 9-i rendelete egy közigazgatási egységbe vonta össze Csongrád, Csanád és Békés vármegyét, valamint Szeged szabad királyi várost. Ezzel az intézkedéssel a felsorolt volt törvényhatóságok törvényszékei megszűntek, s az egyesített vármegyék törvényszéke