Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEINEK IRATAI

6, cs. Vegyes intézkedések 7, k, Mária Terézia vámrendelete 8, d

# Be nem sorolható iratok 1719--1726 1776 Az a/ és a b/ állag iratkezelése a fondképző működése során többször változott, A közgyűléseken és a kis gyűléseken felvett eredeti jegyzőkönyvhöz csatolták a tárgyalt iratokat

. Az eredeti jegyzőkönyvről másolat, tisztázat is készült, 1751-ig sem a jegyzőkönyvi tárgyakat, sem az iratokat nem sorszámozták, azonban a 18, század végén végrehajtott rendezés során az eredeti jegyzőkönyv egyes pontjait és a hozzájuk tartozó iratokat ülésenként újrakezdődő sorszámmal látták el. Ez a világos sorszámozás a másolati, tisztázati jegyzőkönyvekből gyakran hiányzik, A tisztázott jegyzőkönyvekben 1751-ig semmilyen szám nem különbözteti meg a tárgyalt pontokat, 1751-től 1766-ig egyes tárgyakat számmal, másokat semmivel sem jelöltek, 1760-ig a tárgyalásra felvett iratokat bemásolták a jegyzőkönyvbe, bár nem mindig, 1760-tól a tisztázott jegyzőkönyv az eredeti jegyzőkönyv másolata lett, tehát csak az előterjesztés és a határozat rövid foglalatát tartalmazza (prothocollun minus), a lemásolt iratok a másik kötetbe kerültek (prothocollum naius), A sorszámok használatában mindkettő következetlen, sőt olykor abban sem egyeznek, hogy hol volt ugyanaz a közgyűlés, A prothocollum naius tulajdonképpen a prothocollum minus mellékletévé vált. Az anyag összefüggéseit az elenchusok világítják meg, a kutatást is nagyban elősegítik, A kitűnő név- és tárgymutatók gyorsan eligazítják a kutatót, mert az utólag sorszámozott eredeti jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok a gyűlés időpontja, ill, azon belül a tárgy sorszáma szerint vannak bejegyezve, A kutatónak tudnia kell, hogy mindig az eredeti jegyzőkönyv száma alapján kell megkeresnie a tisztázati jegyzőkönyv minus és maius kötetében a kérdéses tárgyat, A két állag cse-