Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEINEK IRATAI

Az 1860-as éveket - a birodalmi és az országos politikai változásokból következően - a vármegyei önkormányzati élet gyakori átalakulásai jellemzik. Az 1860, évi Októberi Diploma kibocsátása után a megyei bizott mányok újjáalakultak, Csongrád vármegye Bizottmánya 1860, december 18-án ült össze az 1848-as jogfolytonosság jegyében, s megválasztotta tisztikarát, valamint az országgyűlési választást előkészítő és lebonyolító központi választmányát. Az országgyűlés feloszlatása után, 1861, október 27-én a megyegyűlések tartását országosan felfüggesztette a kormányzat, Csongrád vármegye Bizottmányának 1861, november 4-ére összehívott közgyűlésének megtartását katonaság akadályozta meg, majd az 1861, november 15-én megjelent császári parancs minden megyei bizottmányt feloszlatott, csak a megyei tisztikar folytathatta működését a provizórium időszakóban tisztiszék néven. Az új főispáni helytartó, Petrovich István elérte Csongrád megyében, hogy rendszeres, nyilvános tiszti üléseken tárgyalták meg a közigazgatási ügyeket, s a rendezett tanácsú városok is képviseltethették magukat, így Csongrád vármegye Tisztiszéke burkolt önkormányzati testületként működött, 1867, április 10-én kormányrendelet állította helyre a megyék önkormányzatát, újra megalakultak a vármegyei bizottmányok az 1848-as és 1861-es jogfolytonosság jegyében. Ezek a bizottmányok 1871 végéig működtek, 1867, április 25-én ismét összeült Csongrád vármegye Bizottmánya, megválasztotta tisztikarát, és 1871 végéig folytatta a régi törvényeken és szokásokon, valamint az 1848: 16, tc,-n alapuló tevékenységét, A kiegyezés után a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyoknak megfelelő, országosan egységes megyei közigazgatási szervezet alapjait teremtette meg a megyei törvényhatóságokról szóló 1870: 42, tc, A dualizmus felső szintű hatalmi és végrehajtó rendszerének