Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEINEK IRATAI

ták Csongrád vármegye nemesi köz- és kisgyűlését, valamint törvényszékét is, 1727-től több-kevesebb rendszerességgel megtartották a háromévenként esedékes tisztújító közgyűléseket és az országgyűlések előtt a követválasztásokat; azonban a 18, században még előfordult, hogy egyes tisztviselőket, sőt diétái követeket is a főispán nevezett ki, 1733-ban elkészült az első megyei szabályrendelet is, amely megszabta a megyei tisztviselők jogkörét és kötelességeit, valamint fizetésüket is, A vármegyei élet és adminisztráció differenciálódását jelzi, hogy 1761-ben két járásra, a tiszáninnenire és a tiszántúlira osztották a megyét, a főtisztviselők mellé altisztviselőket, a szolgabírák mellé esküdteket, megyei biztost és számvevőt, valamint táblabíráka-t is választottak, A nemesi köz- és kisgyűléseket Szeged szabad királyi városban - ahol a megyének bérelt háza is volt -, a megye városaiban és falvaiban tartották, 1767-ben Szegvár lett a megyeszékhely, a gyűlések vándorlása azonban 1883ig szokásban volt, A II, József 1786, évi rendelete szerint egyesített vármegye közgyűlését évente egyszer hívta össze a főispán. Ezeken a felsőbb helyről érkezett parancsokat tárgyalták, s magyar nyelvű jegyzőkönyveket vettek fel, ugyanígy az 1790 elején tartott kisgyűléseken is, 1790-ben helyreállt az alkotmányos rend, Csongrád vármegye gyűlése a 18, század végére kialakult szokások szerint működött, és gyakorolta korábbi jogalkotási, közigazgatási és törvénykezési jogait, A vármegye területére és lakosságára érvényes statútumokat alkotott, gondoskodott a kormányszékektől jött rendeletek és az országgyűlés által hozott törvények végrehajtásáról. Legfontosabb közigazgatási funkciói voltak: az adóösszeírás, -kivetés és -behajtás, az újoncozás és katonaellátás, a nemesi felkelések szervezése, az utak, töltések, hidak