Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK, MEGYEFŐNÖKÉNEK, FŐISPÁNI HELYTARTÓJÁNAK IRATAI A főispáni intézmény gyökerei az államalapításig nyúlnak vissza, A főispánt (comes supremus) a király nevezte ki a vármegye élére, kezében összpontosult a katonai, közigazgatási és bírói hatalom. Hatáskörét számos középkori törvény után az 1723: 56, tc, szabályozta részletesen, A törvény szerint a megye kormányzása, közigazgatása, közügyeinek irányítása és igazságszolgáltatása főképpen a főispánokra van bízva. Ezért megyéjükben kell lakniok, háromévenként tisztújítást kell tartaniok, amelyen az alispánnal együtt jelölési joguk van, II, József 1786-ban, a közigazgatás átszervezése során megszüntette a főispáni tisztséget, s az átszervezett 38 megyét magába foglaló 10 kerület élére királyi biztosokat állított. Reformjainak bukásával, 1790-ben a régi vármegyerendszer helyreállt, s a megyék élére visszakerültek a főispánok. Egyes családok vagy személyek örökös főispáni címet viseltek, s ha személyesen nem tudták ellátni hivatali teendőiket, az uralkodó helyettes főispánokat vagy főispáni helytartókat (adminisztrátor) nevezett ki a vármegyék élére, A késői feudális korban a főispán elnökölt a megyék nemesi közgyűlésein, és kandidált a tisztújítások alkalmával, elnökölt a megyei törvényszéken, gondoskodott a törvények és a legfelsőbb helyről jött rendeletek végrehajtásáról, valamint tiszteletbeli tisztviselőket nevezett ki. A választott alispán - a legutóbbi kivételével - minden hivatalos dolgában helyettesítette. 1848-ban a királyi kinevezést a felelős minisztérium ellenjegyezte, 1723-ban gr. Kollonich Ádámot nevezte ki a király Csongrád vármegye főispánjává. Bár az 1723. október 6-i első közgyűlésen részt sem vett, és később sem látogatott