Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)
CSONGRÁD VÁRMEGYE PÉNZÜGYI SZERVEINEK IRATAI
CSONGRÁD VÁRMEGYE PÉNZOGYI SZERVEINEK IRATAI A vármegyék önállóságának igen fontos kérdése volt a gazdasági, pénzügyi igazgatás, amely egyrészt az adók beszedésének megszervezését, másrészt a megyét érintő jövedelmek, vagyonok kezelését, valamint azok ellenőrzését jelentette. Az 1723-ban újjászervezett Csongrád vármegyében az 1715: 57. tc. értelmében az adók kivetésére, beszedésére és kezelésére pénztárost (perceptort) nevezett ki a főispán Kamarás Dános személyében. Ettől kezdve az adószedői vagy pénztárosi tisztet közgyűlési választás útján, ill, az abszolutisztikus időszakokban kinevezés útján töltötték be. Az adószedő kötelessége volt az állami hadiadó és a megyei honi- vagy háziadó beszedésének és kezelésének irányítása. Az országgyűlés által megszavazott vagy a legfelsőbb helyről kivetett adók összegét a vármegye évenként megkapta, ezt az adószedő a korábban készített dikális összeírások alapján helységekre lebontotta. Az így megtervezett hadi- és honiadó-összegek a kivetés alapjául szolgáló rovósok számával együtt helységenként bevezettettek az adószedői könyvekbe, ugyanide jegyezték a befizetéseket is. Az év végén az adószedő a főkönyvek alapján számadást készített, amelyet a nemesi közgyűlés hagyott jóvá, A megyei pénzgazdálkodás fejlődésével párhuzamosan differenciálódtak, korszerűsödtek a megyei elszámolások is, A 18, század végéig a megyei közgyűlés csak az egyes, esetenkénti kifizetések nyugtái és az év végi összesített szómadások alapján ellenőrizte az adószedő, az Í840-es évektől kezdve bevezették a házipénztár kiadásainak csoportosítását, kialakították a rovatos nyilvántartást. Az 1848—1848-es forradalom idején az adószedői rendszer nem változott, A neoabszolutizmus korában a magyarországi pénzügyi igazgatást függetlenítették a megyéktől. Létrehozták a bécsi cs, kir, pénzügyminisztérium alá rendelt országos