Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐJEGYZŐJÉNEK IRATAI

tatószámmal ellátták - külön kezeltek (a közigazgatás ellenőrzése, a volt hadifoglyok segélyezése, közélelmezési iratok stb.) Ezek az iratok visszakerültek a segédkönyvek szerinti helyükre. c/ A kihágási iratokat évenként újrakezdődő sorszám szerint iktatták, d/ Az 1938: 19. tc. 29. paragrafusa értelmében a bíróságok a politikai jogok, tehát a választójog gyakorlósótól eltiltott személyek nevét megküldték az alispónon keresztül a központi választmánynak, A felszabadulás után a központi választmányok megszűntek ugyan, Csongrád vármegye alispánja azonban továbbra is külön iktatta és kezelte ezeket az iratokat. CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐJEGYZŐJÉNEK IRATAI A főjegyző a vármegye központi tisztviselője, az alispán után a megye legrégibb és legrangosabb vezetője, az alispán távollétében annak helyettese. Tisztének középkori kialakulása óta vezeti a köz- és kisgyűlési jegyzőkönyveket, gondozza a vármegye levéltárát, a levéltárnoki állás megszervezése óta is ellenőrzi azt. A közgyűlés választja, annak felelős. Csongrád vármegye újjászervezésekor, az 1723. október 6-i nemesi közgyűlésen Podráczky Györgyöt választották jegyzőül. Az abszolutisztikus kormányzások időszakaiban kinevezett megyei (fő-) jegyzők működtek. 1871-ig nem hagytak maguk után külön irattárat. Az 1872: 42. tc. 59. paragrafusa csak általánosságban intézkedett róluk. Minősítésüket az 1883: 1. tc., feladataikat és hatóskörüket az 1876: 6. tc. 6., 8. és az 1886: 21. tc. 69. paragrafusa szabta meg. Csongród vórmegyében a megyei főjegyző munkakörét az 1883-ban kiadott megyei szervezési és működési szabályrendelet 6. paragrafusa részleteiben is szabályozta. Ez szerint a főjegyző a megyei levéltár és levéltári iroda felügyelője volt. Gondoskodott arról, hogy a határozatok és