Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A KAPITALIZMUS KORA

Terjedelem: 238 doboz, 87 kötet a. Általános iratok 1-70.d. Iratok 71-91.k. Iktató, mutató 92-112.k. Sortár 30,60 9,18 fm 1924-1944 1924-1944 1924-1944 1924-1944 b. Gazdasági Albizottság iratai 21,42 fm 1924-1944 1-lbR.d. Iratok 1924-1944 169-194.k. Iktató, mutató 1924-1944 Források és irodalom: A tárgyalt fondok iratai. Csanád vármegye tiz évvel Trianon után összeállította:Vermes Ernő. 1929. Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Bp. 1956. Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere. In: A magyarországi polgári államrendszerek, Szexek: : Pölöskei Ferenc és Kánki György, Bp. Tankönyvkiadó, 1961. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bxs. 1875. C8AN-D- IS CSANÁD-A.t-.ft-TP.iCl'TÁI. VÁ'iKEGVE KÖZPOKTI VÁLASZTATTÁK AK I:tATAI Az 1848:V. 'tc. megszüntette a törvényhatóságok rendi jellegű országgyűlési kcvetküldéei jogát, ós két feladattal ruházta fel közgyűléseiket: a törvényhatóság területének a törvényben meghatározott számú választó kerületre való felosztásával és a választási ügyek irányítására hivatott központi választmány megválasztásával . A központi választmányt minden választás előtt újraválasztották. Az 1874. XXXIII. tc. háromévenkénti újraválasztást irt elő. A megyei központi választmány elnöke az alispán vagy helyet tese. Jegyzőjét, aki nem volt tagja a választmánynak, az elnök évenként rendelte ki. öleseit a szükséghez képest tartotta, az