Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A KAPITALIZMUS KORA

főispánt az 1879. június 26-i rendkívüli közgyűlés iktatta be. Lonovics egészen 1901 novemberéig volt főispán, amikor Ferenc Jőzsef király november 19-én kelt rendeletével a volt alispánt, Meskó Sándort nevezte ki főispánná. Meskő 1905 novemberéig töltötte be a főispáni tisztet, amikor a "darabont-kormány" belügyminisztere, Kristéffy a Csanád megyei törvényhatóság ellenállásnak letörésére, Makó város rendőrkapitányát, Cseresnyés Jánost nevezte ki főispánná a király november 23-i rendelete alapján. A Csanád megyei törvényhatóság szembeszállt a rájuk oktrojált főispánnal, és törvénytelennek deklarálta azt, hogy Cseresnyés hivatali esküjének letétele előtt rendkívüli közgyűlést hirdetett. December 15-án Cseresnyés letette a hivatali esküt, elmozdította a megyei ellenállás fejét, Hervay István alispánt. Hervay erre január 4-án rendkívüli közgyűlést hivott össze. Cseresnyés kivételes jogkörére hivatkozott a törvényhatósági ellenállással szemben. Az ügynek a közigazgatási biróság vetett véget, amely visszahelyezte az elmozditott alispánt. Cseresnyés helyébe 1906. május 5-én Návay Tamás, az 1870-es évek főispánjának unokája lépett. 1912-1913-ban Hervay István alispán helyettes főispánként működött. 1913•szeptember 7-én iktatták be Markovits Manót. 1915-től 1916 augusztusáig Hervay helyettesitette az első világháborúban részt vevő Markovits főispánt. 1917 júliusától 1918 decemberéig Justh János volt Csanád megye főispánja, 1918 decemberétől pedig Fetrovics G-yörgy. A Tanácsköztársaság alatt Vásárhelyi Kálmán lett a megyében a politikai megbizott. Április végén Makó francia, a megye nagyobb része román, június közepétől az egész megye román katonai megszállás alá került. 1919. november 17-én Hervay István alispán, mint megbízott főispán és kormánybiztos átvette a hoszszu ideig szünetelő főispáni hivatalt. A vármegye járásai közül ekkor a mezőkovácsházi, a battonyai és a nagylaki a Nagylakon székelő román prefektus alá tartozott. Bár Makón is volt román katonai prefektura, a központi járás és Makó város területén a főispán hatalma is érvényesült. 1919. november végén Battlay