Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

AZ ÁLLATVILÁG A BUDAI JOGKÖNYVBEN

A történettudomány körében született tanulmányok sorában ritkán fordul elő, hogy az ember közelségében élő állatokról írjanak a szerzők. A Budai jogkönyvben azonban Relkovic Neda szól róluk számbavételszerű leíró jelleggel.1 A témára a figyelmünket újólag Bernd Kannowski hívta fel tanulmányával.2 Az állatok sorsának bemutatása csak első látásra tűnik periférikusnak, ugyanis a modern városi élet kialakulása előtt ember és állat sokkal közelebb élt egymáshoz a mindennapokban, és az utóbbiak az előbbiek életében sokkal nagyobb szerepet játszottak, mint ma.3 Különösen a középkorban, amelynek agrár társadalmában a népesség négyötöde mezőgazdasági és állattenyésztő létformában élt, ebből tartotta fenn magát.4 A haszonállat tartás a gazdaság meghatározó tényezője volt,5 továbbá a nagyállatok a gépek feltalálásáig és alkalmazásáig az egyedüli vonóerőt jelentették az ember számára.6 Az ökröket, majd a lovakat fogták az eke elé, és alapvető szerepet játszottak a szállításban, valamint az utazásban.7

Az állatvilág fontosságát az ember számára kifejezi a Sváb tükör, a Budai jogkönyv egyik fő forrása, tartományi jogának Előszava is, amely szerint Isten hármas méltóságban (kegyben) teremtette az embert. Másodikként említi az egész világot, benne az állatokat az ember szolgálatára rendelte.8 Az állatok felett gyakorolt hatalom

1 Davori Relkovió Neda: Buda város jogkönyve (Ofner Stadtrecht). Budapest, 1905. 244-245. p.

2 BERND Kannowski: Tiere im Schwabenspiegel. Kézirat. A Der Schwabenspiegel und andere Rechtsbücher im Donau-Gebiet című konferencián (2012. március 1-2.) elhangzott előadás szöveges változata.

3 Peter Dinzelbacher: Mittelalter. In: Uő. Mensch und Tier in der Geschichte Europas. (Kröners Taschenausgabe 342) Stuttgart, 2000. 18-292. p., Frank Meier: Mensch und Tier im Mittelalter. Ostfildern, 2008. Sabine Obermeier: Tiere und Fabelwesen im Mittelalter. Berlin, 2009.

4 Jens Peter Kutz: Das Dorf und die bäuerliche lebensweit im Schwabenspiegel. Ein Rechtsbuch als soziohistorische Quelle. In: Zeitschrift für die Geschichte der Oberrheins. 156. 2008. 85-107. (85). p.

5 Frank Meier 2009. 102. p.

6 Werner Rösner: Bauern im Mittelalter. München, 1985. 151. p.

7 Jens Peter Kutz 2008. 105. p., Peter Dinzelbacher 2000. 194. p.

8 „A második méltóság, amellyel Te, Úristen és Mindenható teremtő az embereket annak a szeretetnek és összetartozásnak az alapján, amelyet irántuk érzel, felruháztad, nem más, mint az, hogy az egész világot, a napot és a holdat, a csillagokat és a négy elemet: a tüzet, a vizet, a levegőt, valamint a fődet, a levegő madarait, a vizek halait, az erdők állatait, a föld férgeit, az aranyat és a drágaköveket, a nemes fűszerek édes ízét, a virágok világtó színeit, a fák gyümölcsét, a gabonát és a bort, továbbá az összes teremtményt az ember szolgálatára és hasznára teremtetted.” Schmidt József fordítása. In: A Sváb tükör. Közreadja Blazovich Laszló-Schmidt József. Pólay Elemér Alapítvány-Csongrád Megyei Levéltár. Szeged, 2011. A tartományi jog 1.1. Előszó a. 207. p. A fordítás a Schwabenspiegel Langform M(továbbiakban: Schwsp). Tractavit Karl August Eckhardt. = Studia Iuris Suevici II. Scientia Verlag. Aalen, 1971. alapján készült. A mű és a

81